tag:blogger.com,1999:blog-55957947478260119772024-02-19T19:08:11.072+05:30HabitatThe home of living beingSwaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.comBlogger71125tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-28786206751318141342023-01-09T22:23:00.004+05:302023-01-09T22:23:50.968+05:30ಜ್ವರ<p> "ರಸ್ತೆಯಲ್ಲಿ ಹೋಗೋ ಮಾರಿನ ಸ್ವಲ್ಪ ಮನೆ ಹೊಕ್ಕಿ ಹೋಗು" ಎಂಬಂತೆ ಯಾವುದೋ ರೋಗ್ ಸುಡುಗಾಡು ವೈರಸ್ಸು ದೇಹ ಹೊಕ್ಕಿ 3-4 ದಿನಗಳಿಂದ ಹಿಂಡು ಹಿಪ್ಪೆಕಾಯಿ ಮಾಡ್ತಾಯಿದೆ ! </p><p>ಸರಿ ದಿನಕ್ಕೆ 24 ಗಂಟೆ ಸಾಕು ಸಲಾದಂತೆ ಇನ್ನೊಂದು 6 ಗಂಟೆ ಎಕ್ಸ್ಟ್ರಾ ಇದ್ದಿದ್ದರೆ ? ಅನ್ನುವಷ್ಟು ವಿಪರೀತ ಕಾರ್ಯನಿರತ ಜೀವನ ಶೈಲಿ ನಮ್ಮದು... ಅತ್ತ ವಾರಾಂತ್ಯ ಬಂದರೆ ತೋಟ, ವಾರದಲ್ಲಿ ಕೆಲಸ.... ಅಮ್ಮ, ಹೆಂಡತಿ, ಅತ್ತೆ ಎಲ್ಲರೂ ಇಷ್ಟೊಂದು ಬ್ಯುಸಿ ಒಳ್ಳೇದಲ್ಲ ಅಂತ ಹಲವು ಸಾರಿ ಹೇಳಿ ಇವನ ಜಾಯ್ಮಾನ ಇಷ್ಟೇ ಅಂತ ಸುಮ್ಮನಾಗಿ ಬಿಟ್ಟಿದ್ದರು..... ಈರೀತಿ ತಗಲಾಕಿಕೊಂಡರೆ ಎಲ್ಲಾ ಕಡೆಯಿಂದ ಗುಣಗಾನ ಕೇಳದೆ ವಿಧಿ ಇಲ್ಲ !</p><p><br /></p><p>ಈವಾರಾಂತ್ಯ ಶುಕ್ರವಾರ ಸಂಜೆ ಕೆಲಸದ ಸಮಯ ಮುಗಿಸಿ, ಹೊಸಕೋಟೆಯಲ್ಲಿ, ಅದೇ ಯಾವುದೋ ಒಂದು ಜರೂರಿ ಕೆಲಸ ಇಟ್ಟುಕೊಂಡು ಅಕ್ಕನ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಠಿಕಾಣಿ ಹೂಡಿದ್ವಿ.... ಅಲ್ಲೆ ಸ್ವಲ್ಪ ಸುಸ್ತಿನ ಲಕ್ಷಣ ಇತ್ತು. ಬೆಳಿಗ್ಗೆ ಅಷ್ಟೊತ್ತಿಗೆ ಎದ್ದು ತೋಟಕ್ಕೆ ಹೋಗುವ ಯೋಚನೆ ಇತ್ತು (ಗಿಡಕ್ಕೆ ಪಾತಿ ಮಾಡುವ ಶ್ರಮದಾಯಕ ಕೆಲಸದ ಪ್ಲಾನು)</p><p>ಶುಕ್ರವಾರ ರಾತ್ರಿ ಜ್ವರ ಬಂದದ್ದೇ ಎಲ್ಲಾ ಪ್ಲಾನು ಮಕ್ಕಾಡೆ ಮಲಗಿ ಮನೆಯವರಿಂದ ಬಾರಿ ಪ್ರತಿರೋಧ ನೋಡಿದ ಮೇಲೆ ಅಲ್ಲೇ ಹೊಸಕೋಟೆಯಲ್ಲಿ ಅಕ್ಕನಮನೆಯಲ್ಲೇ ಅನಿರೀಕ್ಷಿತ ಎರಡು ದಿನ ತಂಗಬೇಕಾಯಿತು, ಇಲ್ಲವಾದರೆ ಒಂದು ರಾತ್ರಿ ಕೂಡ ಕಳಿದಿದ್ದು ನೆನಪಿಲ್ಲ.</p><p><br /></p><p>ಏಕಾಯಕಿ ಎರಡು ಪೂರ್ತಿ ದಿನ ಸಮಯ ಕಳೆಯುವುದು ಹರಸಾಹಸ, ಜೊತೆಗೆ ಜ್ವರದ ತಾಪ ಬೇರೆ.... ನಮ್ಮ ಕೌಟುಂಬಿಕ ವೈದ್ಯರನ್ನ ಭೇಟಿ ಮಾಡಿ ಕೆಲವು ಪರೀಕ್ಷೆ ಮಾಡಿಸಿದ ಮೇಲೆ ಇದ್ಯಾವುದೋ ರೋಗ್ ವೈರಸ್ಸು ಅಂತ, ತಂತಾನೆ ಹೋಗಬೇಕು ಹಾಗೆ ಅಂತ ತಿಳಿಸಿದರು ..... ಅದೇನೋ ಕರೋನ ಆದಮೇಲೆ ಜ್ವರಗಳ ಸರಧಿ ಜಾಸ್ತಿಯಾದಂತಿದೆ, ಅದನ್ನ ಎದುರಿಸಬೇಕಷ್ಠೆ.....</p><p><br /></p><p>ಎರಡು ದಿನ ಹೊತ್ತು ಕಳೆಯಲು ಅಪರೂಪಕ್ಕೆ ಮೂರು ಸಿನೆಮಾ ನೋಡಲು ನಿರ್ಧರಿಸಿದೆ</p><p>1. ಕಾಂತಾರ (ಒಮ್ಮೆ ನೋಡಿದ್ದೆ ಆದರೂ ತೋಚಿದ್ದು ಮತ್ತೆ ನೋಡಿದೆ)</p><p>2. ಗರುಡಗಮನ ವೃಷಭವಾಹನ - ನೋಡಿರಲಿಲ್ಲ, ಆದರೆ ಸಿನೆಮಾ ಭಾರಿ ಇಷ್ಟ ಆಯಿತು</p><p>3. ಇದೊಂದು ವಿಶೇಷ ಚಿತ್ರ, ಬಿಡುಗಡೆ ಯಾಗಿದ್ದು 1999, ನಮ್ಮ ಹತ್ತನೇ ತರಗತಿ " ಚಂದ್ರ ಮುಖಿ ಪ್ರಾಣ ಸಖಿ" </p><p>- ಸೀದಾ ಆ ಚಿತ್ರ ಲ್ಯಾಂಡ್ ಲೈನ್, ಪೋಸ್ಟು, ಬ್ಲಾಕ್ ಬೋರ್ಡು ಖಾಸಗಿ ವಾಹನ, ಆಫೀಸಲ್ಲಿ ಒಂದೇ ಒಂದು ಕಂಪ್ಯೂಟರ್ ಅದು ಕ್ಯಾಥೋಡ್ ರೆ ಟ್ಯೂಬ್, ದಪ್ಪ ಮಜುಬೂತಾದ ಟೀವಿ (ಕನಿಷ್ಠ 20 ವರ್ಷ ಬಾಳಿಕೆ ಬರುತ್ತಿತ್ತು) ಕೈನೆಟಿಕ್ ಹೋಂಡಾ ಸ್ಕೂಟರ್, ಟು ಸ್ಟ್ರೋಕ್ ಜಮಾನ, ಮಾರುತಿ 1000, ಏಸ್ಟೀಮ್ ಕಾರುಗಳು - ಹೀಗೆ ಆ ದಶಕ ಕಣ್ಣ ಮುಂದೆ ಬಂದಂತೆ ಮಾಡಿತು ! ನಮ್ಮ ಇರುವಿಕೆಗೆ ತಂತ್ರಜ್ಞಾನದ ಪ್ರಗತಿ ಅಷ್ಟಿಕ್ಕೇ ಸಾಕಾಗಿತ್ತೇನೋ ಅನ್ನಿಸಿಬಿಡ್ತು..... ಅಂಥ ಒಳ್ಳೆ ಏಕಮಾತ್ರ ಕಥೆ, ನಟನೆ, ಎಲ್ಲಾ ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಸಂತೋಷ ತಂದಿತು..... </p><p><br /></p><p>ಜ್ವರದ ಹೆಸರಲ್ಲಿ ಸ್ವಲ್ಪ ನನಗೆ ಸ್ವಲ್ಪ ಖಾಸಗಿ ಸಮಯ ಸಿಕ್ಕಿದ್ದು, ಅಕ್ಕನ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಎರಡು ದಿನ ಇದ್ದಿದ್ದು, ಶ್ರೀಮತಿಯವರನ್ನ, ನನಗೆ ಬಂದ ಜ್ವರ- ಅದರ ತಾಪಕ್ಕೆ ಹಾಗೆ ಹುಚ್ಚು ತಮಾಷೆ ಮಾತುಗಳು ಬಂದು, ಎಂದಿಗಿಂತ ವಿಪರೀತ ಗೊಳಿಸಿ ಉರಿದುಬೀಳುವ ಹಾಗೆ ಮಾಡಿದ್ದು , ಚಂದ್ರಮುಖಿ ಪ್ರಾಣಸಖಿ ಚಿತ್ರ ಎಲ್ಲಾ ಸೊಗಸು! </p><p><br /></p><p>ಅದರೆ ಜ್ವರ ಮಾತ್ರ ಸಾಕಪ್ಪಾ ಸಾಕು ಎಲ್ಲಿಂದ ಬಂದು ಗೋಳುಹುಯಿಕೋತಾವೋ !</p>Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-18650681600691431052022-04-10T11:28:00.002+05:302022-04-10T11:32:06.718+05:30ಪರದೇಶದಲ್ಲಿ ಕಳೆದ ವಸ್ತು ಮತ್ತೆ ಸಿಕ್ಕಾಗ ಮರುಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಒಯಾಸಿಸ್ ಸಿಕ್ಕಷ್ಟು - ಲಾಸ್ಟ್ ಅಂಡ್ ಫೌಂಡ್ !<div>ಪರದೇಶದಲ್ಲಿ ಕಳೆದ ವಸ್ತು ಮತ್ತೆ ಸಿಕ್ಕಾಗ ಮರುಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಒಯಾಸಿಸ್ ಸಿಕ್ಕಷ್ಟು - </div><div>ಲಾಸ್ಟ್ ಅಂಡ್ ಫೌಂಡ್ !</div><div><br /></div><div>ಅಂಗೋಲ, ಆಫ್ರಿಕಾ ಖಂಡದ ನೈಋತ್ಯದಲ್ಲಿರುವ ಆ ಪ್ರಾಂತ್ಯದ ಒಂದು ದೊಡ್ಡ ದೇಶ. ಕೆಲವರು ಈ ದೇಶದ ಹೆಸರು ಮೊದಲ ಬಾರಿಗೆ ಕೇಳುತ್ತಿರಬಹುದು. ನನಗೂ ಒಂದೈದು ವರ್ಷಗಳ ಹಿಂದೆ ಇಂಥದ್ದೊಂದು ದೇಶದ ಹೆಸರು ಮೊದಲ ಬಾರಿಗೆ ಕೇಳಿಸಿದ್ದು. ಒಂದೇ ಒಂದು ದಶಕದ ಹಿಂದೆ ಸಂವಿಧಾನ ರಚಿಸಿ ಅಳವಡಿಸಿಕೊಂಡಿರುವ, ತೀರ ಇತ್ತೀಚೆಗಷ್ಟೇ ಅಭಿವೃದ್ಧಿ ಪಥದಲ್ಲಿ ಸಾಗಿರುವದೇಶ.... ಹಳೆಯ ಪೋರ್ಚುಗಲ್ಲರ ಕೈಕೆಳಗಿದ್ದ ಈ ರಾಷ್ಟ್ರಕ್ಕೆ 1975ರಲ್ಲಿ ಸ್ವತಂತ್ರ ಸಿಕ್ಕು, ನಂತರದ ರಕ್ತಸಿಕ್ತ ಆಂತರಿಕ ಕಲಹ (ಸಿವಿಲ್ವಾರ್) ಎದುರುಸಿ, ಮುಗಿದಮೇಲೆ ಪ್ರಜಾಪ್ರಭುತ್ವ ರಾಷ್ಟ್ರವಾಗಿ, ಇತ್ತೀಚಿಗೆ ಸಂವಿಧಾನ ಅಳವಡಿಸಿಕೊಂಡ ಅಂಗೋಲ ಆಫ್ರಿಕಾದ ಪ್ರಬಲರಾಷ್ಟ್ರವಾಗುವ ಎಲ್ಲಾ ಲಕ್ಷಣಗಳಿಂದ ದಿನೇ ದಿನೇ ಬೆಳೆಯುತ್ತಿದೆ.</div><div><br /></div><div>ಕರ್ತವ್ಯ ನಿಮಿತ್ತ ಅಲ್ಲೊಂದು ಆಹಾರ ಸಂಸ್ಕರಣ ಘಟಕದ ಸ್ಥಾಪನೆಯ ಯೋಜನಾ ವ್ಯವಸ್ಥಾಪಕನಾಗಿ (project manager) ಕಳೆದ ನಾಲ್ಕು ವರ್ಷಗಳಿಂದ ಆರು ಬಾರಿ ಪ್ರಾಯಾಣಿಸಿದ್ದೇನೆ. ವೀಸಾ ಸಿಗುವುದೇ ಒಂದು ದೊಡ್ಡ ಸವಾಲು, ಅಲ್ಲಿಗೆ ಪ್ರಾಯಾಣ ಮಾಡಲು ತಿಂಗಳುಗಳ ತಯಾರಿ ಬೇಕು. ಕೋವಿಡ್ ಇನ್ನಷ್ಟು ಹದಗೆಡೆಸಿಬಿಟ್ಟಿದೆ. ಇದೆಲ್ಲದರ ಒಟ್ಟಿಗೆ 26-27 ಗಂಟೆಗಳ, ಮೂರು ವಿಮಾನ ಬದಲಾಯಿಸಿ ಯೋಜನಾ ಸ್ಥಳಕ್ಕೆ ಹೋಗುವುದು ಇನ್ನೊಂದು ಸವಾಲು.</div><div><br /></div><div>ಜೊತೆಗೆ ಬದಲಾದ ಸಮಯದ ವಲಯ, ನಿದ್ದೆ ಊಟದ ಜೈವಿಕ ಸಮಯ ಬದಲಾವಣೆ ಹೀಗೆ ಅದರದ್ದೇ ಆದ ಸಾಕಷ್ಟು ಸವಾಲುಗಳ ಮಧ್ಯೆ ಈ ಬಾರಿ ಒಂದಾದಮೇಲೊಂದು ವಿಮಾನ ಬದಲಾಯಿಸುವಾಗ ವಿಮಾನದಲ್ಲಿನ ಸಿಬ್ಬಂದಿಗಳ ನಿರ್ಲಕ್ಷ್ಯವೋ, ವ್ಯವಸ್ಥೆಯ ಲೋಪವೋ ನಮ್ಮ ಚೆಕಿನ್ ಸರಂಜಾಮುಗಳು ನಿರ್ದಿಷ್ಟ ಕೊನೆಯ ಊರಿನ ವಿಮಾನ ನಿಲ್ದಾಣಕ್ಕೆ ಬರಲೇ ಇಲ್ಲ .... </div><div><br /></div><div>ಅದೊಂದು ಅಟ್ಲಾಂಟಿಕ್ ಮಹಾಸಾಗರ ತೀರದ ಲೊಬಿಟೋ ನಗರಕ್ಕೆ ಹತ್ತಿರದ ಚಿಕ್ಕ ವಿಮಾನ ನಿಲ್ದಾಣ. ದಿನಕ್ಕೆ ಒಂದೋ ಎರಡೋ ವಿಮಾನ ಹಾರಾಟ ಮಾತ್ರ. ವಿಮಾನ ಇಳಿದ ಹದಿನೈದು ನಿಮಿಷದಲ್ಲಿ ಇಡೀ ನಿಲ್ದಾಣವೇ ಖಾಲಿ ಖಾಲಿ. ನಾವಂತೂ ಅಲ್ಲಿ ತಡರಾತ್ರಿ ಇಳಿದು ನಮ್ಮ ಗಂಟಿಗೆ ಕಾದು ಕಾದು ಕಂಗಾಲಾಗಿ ಹೋದೆವು..... ಆಗಾಗಲೇ ಸುಮಾರು ಗಂಟೆಗಳ ಪ್ರಯಾಣಮಾಡಿ, ವಲಸೆಕಾರ್ಯ ಮುಗಿಸಿ, ಕರೊನಾ ತಪಾಸಣೆ ಮುಗಿಸಿ ತಲೆ ಕೆಟ್ಟು ಹೋಗಿತ್ತು. ಅದರಮೇಲೆ ನಮ್ಮ ವಸ್ತು ಕಾಣದೆ, ಭಾಷೆ ಅರಿಯದ ಆ ಪರದೇಶದಲ್ಲಿ ಅಕ್ಷರಶಃ ಅಬ್ಬೇಪಾರಿಯಾದಂತ ಅನುಭವ! </div><div><br /></div><div>ಕೊನೆಗೆ ಅಲ್ಲಿದ್ದ ಒಬ್ಬರೊ ಇಬ್ಬರೊ ಸಿಬ್ಬಂದಿಗೆ ಕಳೆದ ವಸ್ತು ವಿಷಯ ಮುಟ್ಟಿಸಿ, ಅವರು ಅದ್ಯಾವುದೋ ಒಂದು ಪುಸ್ತದದಲ್ಲಿ ಅದನ್ನ ನಮೂದಿಸಿ ನಮ್ಮನ್ನ ಕೈಸನ್ನೆಯಲ್ಲೇ ಹೊರಡಲು ಸೂಚಿಸಿದರು. ಅವರಿಗೆ ಇಂಗ್ಲೀಷ್ ಬಾರದು, ನನಗೆ ಪೋರ್ಚುಗೀಸ್ ಬಾರದು. ಹೀಗೆ ಮೂಕ ಕಿವುಡು ಭಾಷೆಯಲ್ಲೇ ವ್ಯವಹರಿಸಿ, ನಮ್ಮ ವಸ್ತುಗಳು ಸಿಗುವ ಯಾವುದೇ ವಿಶ್ವಾಸ, ಕಳೆದಿದ್ದಕ್ಕೆ ಕೊಟ್ಟ ದೂರಿನ ಸ್ವೀಕೃತಿ ಪತ್ರ ಯಾವುದೊಂದೂ ಇಲ್ಲದೆ ಅತಂತ್ರ ಸ್ಥಿತಿಯಲ್ಲಿ ಹೊರಗೆ ಬರಬೇಕಾಯಿತು..... </div><div><br /></div><div>ವಿಮಾನ ಬಂದ ಕೇಲವೇ ನಿಮಿಷಗಳಲ್ಲಿ ಇಡೀ ಜಾಗ ಜನರಿಲ್ಲದೆ ಬಿಕೋ ಎನ್ನುವಾಗ ತಡವಾಗಿ ಹೊರಬಂದ ನಮಗೆ ಆಚೆಯೂ ಕೂಡ ಖಾಲಿ ಖಾಲಿ, ರಾತ್ರಿ ಬೇರೆ (ಪಟ್ಟಣದಿಂದ 15-20ಕಿಮೀ ದೂರದ ಅಟ್ಲಾಂಟಿಕ್ ಮಹಾಸಾಗರ ತೀರದ ನಿರ್ಜನ ಪ್ರದೇಶದ ವಿಮಾನ ನಿಲ್ದಾಣವದು) ನಮಗಾಗಿ ನಿಯೋಜಿಸಿದ್ದ ಗಾಡಿ ಮತ್ತು ಡ್ರೈವರ್ ಯಾರೂ ಬಂದಿಲ್ಲವೆಂದು ಹಿಂದಿರುಗಿಬಿಟ್ಟಿದ್ದರೆ? ಇನ್ನೊಂದು ಆತಂಕ !</div><div><br /></div><div>ಸಧ್ಯ ಹಾಗಾಗಿರಲಿಲ್ಲ, ಅವನೊಬ್ಬನೇ ಒಂದೇ ಒಂದು ಗಾಡಿಯೊಂದಿಗೆ ಮಾತ್ರ ಪಾರ್ಕಿಂಗ್ ಪ್ರದೇಶದಲ್ಲಿ ಕಾಯುತ್ತಿದ್ದ! ಹೋಟೆಲ್ ರೂಮಿಗೆಹೋಗಿ ನಮ್ಮ ಗ್ರಾಹಕರ ಕಚೇರಿಯಲ್ಲಿ ಪ್ರಯಾಣದ ವ್ಯವಸ್ಥಾಪಕರನ್ನ ಸಂಪರ್ಕಿಸಿ, ಅನಂತರ ಮರುದಿನ ಬೆಳಿಗ್ಗೆ ನಮ್ಮ ಕಛೇರಿಯವರನ್ನ ಸಂಪರ್ಕಿಸಿ, ನಿರಂತರ ಮೂರು ದಿನಗಳ ಫಾಲೋ ಅಪ್ ಮಾಡಿ ಕೊನೆಗೆ ವಾಪಸ್ಸು ಹಿಂತಿರುಗುವ ದಿನ ನಾಮ್ಮ ಸರಂಜಾಮುಗಳು ಕೈಸೇರಿದವು. ಅವು ಆ ದೇಶದ ರಾಜಧಾನಿ ಲುವಾಂಡ ವಿಮಾನ ನಿಲ್ದಾಣದ ಬೆಲ್ಟ್ ಮೇಲೆ ಮಾಲೀಕರಿಗಾಗಿ ತಿರುಗಿ ತಿರುಗಿ ಯಾರೂ ಇಲ್ಲದೆ ಅನಾಥವಾಗಿ ನಿಲ್ದಾಣದ ಸಿಬ್ಬಂದಿಯನ್ನು ಸೇರಿದ್ದವು ! ಆ ಮೂರುದಿನ ಅಲ್ಲೇ ನಮ್ಮ ಅಳತೆಗೆ, ವಿನ್ಯಾಸಕ್ಕೆ ಸಿಕ್ಕುಸಿಗದ ಮಿತವಾದ ಬಟ್ಟೆ ಖರೀದಿಸಿ, ಹೋದ ಕೆಲಸ ಮುಗಿಸಿ, ಕೊನೆಗೆ ಬರುವಾಗ ಹೇಗೆ ಪ್ಯಾಕ್ ಮಾಡಿದ್ದೆವೋ ಹಾಗೇ ವಾಪಸ್ಸು ನಮ್ಮ ಸರಂಜಾಮು ಅಲ್ಲಿನ ಪ್ರಯೋಜನಕ್ಕೆ ಬಾರದೆ ಸಿಕ್ಕವು. ಊಟಕ್ಕಿಲ್ಲದ ಉಪ್ಪಿನಕಾಯಿ ರೀತಿ! ಸಿಕ್ಕಿದ್ದು ನಮ್ಮ ಭಾಗ್ಯವಷ್ಟೇ..... </div><div><br /></div><div>ಕೊನೇ ಪಕ್ಷ ಬ್ಯಾಗ್ ದೊರೆಕಿತು ಮತ್ತು ಒಂದು ದೊಡ್ಡ ಪಾಠ ಕಲಿಸಿತು, ಕೈ ಚೀಲದಲ್ಲಿ ಒಂದೋ ಎರಡೋ ಜೊತೆ ಬಟ್ಟೆ ಇಟ್ಟುಕೊಂಡೇ ಚೆಕ್ಕಿನ್ಗೆ ಚೀಲಾ ಹಾಕಬೇಕು!</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgO335anvse5KUo622wlo9ofEoeRbrJ-wlVIfeTCip3D_OQyxxuss6pc80A4Zr9xhBYGDeKWIz46Rt1HjUaKkul3qjMMffaw1ndweqaW8emUWsztEQYXTALePvfXO11v0Ahlnth-iMrwYenZs3yWZgsxyvtbtISFnXaTXETaMV73WtmPp4hyMrfuPhKjA/s3617/IMG_20220404_083144.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3617" data-original-width="1957" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgO335anvse5KUo622wlo9ofEoeRbrJ-wlVIfeTCip3D_OQyxxuss6pc80A4Zr9xhBYGDeKWIz46Rt1HjUaKkul3qjMMffaw1ndweqaW8emUWsztEQYXTALePvfXO11v0Ahlnth-iMrwYenZs3yWZgsxyvtbtISFnXaTXETaMV73WtmPp4hyMrfuPhKjA/s320/IMG_20220404_083144.jpg" width="173" /></a></div><br /><div><br /></div>Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-54228232717049082562021-06-03T20:28:00.005+05:302021-06-03T20:28:49.082+05:30ಹಕ್ಕಿ ಗೂಡು<p>ವರ್ಷಗಳ ಹಿಂದೆ ಹೀಗೊಂದು ಸುದ್ದಿ ಓದಿದ್ದೆ.</p><p>ಅಮೆರಿಕದಲ್ಲಿ ಹಲವು ದಶಲಕ್ಷದ ದೊಡ್ಡ ಜನಪರ ಕಾಮಗಾರಿ ಕೇವಲ ಒಂದು ಹಮ್ಮಿಂಗ್ ಹಕ್ಕಿಯ ಮೊಟ್ಟೆಗಳಿದ್ದ ಗೂಡಿನ ಕಾರಣಕ್ಕೆ ಕೆಲವು ತಿಂಗಳುಗಳೇ (ಮರಿಯಾಗಿ ತಂತಾನೆ ಜಾಗ ಬಿಡುವವರೆಗೆ) ನಿಂತುಹೋಗಿತ್ತಂತೆ ! ಅದೊಂದು ರೋಚಕ ಸುದ್ದಿಯೇ, ಹಮ್ಮಿಂಗ್ ಹಕ್ಕಿ ಪ್ರಪಂಚದ ಅತ್ಯಂತ ಪುಟ್ಟ ಹಕ್ಕಿ, ಹೆಬ್ಬೆರಳ ಗಾತ್ರದ್ದು !</p><p>ಈಗ ಅದರ ನೆನಪು ಯಾಕೆ ಅಂತಿದ್ರೆ? ಇವತ್ತು ಬೆಳಿಗ್ಗೆ ತೋಟದಲ್ಲಿ ಬಾಳೆಗಿಡಗಳ ಬುಡದಲ್ಲಿ ಹೆಚ್ಚುವರಿ ಸಸಿಗಳನ್ನ ತೆರವು ಮಾಡುವಾಗ ಒಂದು ಕಡೆ ಬುಲ್ ಬುಲ್ ಹಕ್ಕಿಯ ಮೊಟ್ಟೆಯಿದ್ದ ಗೂಡು ! ಮತ್ತೊಂದು ಕಡೆ ಬೆಣ್ಣೆ ಹಣ್ಣಿನ ಗಿಡದ ಎಲೆಯಲ್ಲಿ ಟುವ್ವಿ ಹಕ್ಕಿ ಹೊಲೆದಿದ್ದ ನಲ್ಮೆಯ ಪುಟ್ಟ ಮನೆ ! ಹೆಬ್ಬೇವು ಗಿಡದಲ್ಲಿ ಮಧುರ ಕಂಠ ಹಕ್ಕಿಯ ಮುದ್ದಿನ ಮೇಲಂತಸ್ತು , ಮೊದಲ ಮಳೆಗೆ ಗೊಬ್ಬರಕ್ಕೆ ಹುರಳಿ ಚೆಲ್ಲಲು ಹೋಗಿ ಇನ್ನೊಂದು ಭಾಗದಲ್ಲಿ ಕಾಗಕ್ಕ ಮತ್ತದರ ಸಂಗಾತಿಯಿಂದ ಅಣಕು ಆಕ್ರಮಣದ ಖಡಕ್ ಎಚ್ಚರಿಕೆ.... </p><p>ಅಲ್ಲಿಗೆ, ಆಯಾ ಕೆಲಸ ಅಲ್ಲೇ ಬಿಟ್ಟು, ಆ ಹಕ್ಕಿಗಳ ಸಂತಾನ ಕಾಲ ಮುಗಿಯುವವರೆಗೆ ತೀರ ಅನಿವಾರ್ಯವಾಗದ ಹೊತ್ತು ಅಲ್ಲಿ ಮೂಗುತೂರಿಸುವ ಬಾಬ್ತೆ ಬೇಡವೆಂದು ಬರುವ ಸಮಯದಲ್ಲಿ ಅಂಥಾ ದೊಡ್ಡ ಕಾಮಗಾರಿಯೇ ಮುಂದೂಡಿದ ಸುದ್ದಿ ಓದಿದ್ದು ನೆನಪಿಸಿಕೊಂಡು ನಮ್ಮದೇನು ಅನ್ನಿಸಿತು ! </p><p>ಅವು ಬಿಟ್ಟಿದ್ದ ಉಳಿದ ಭಾಗದಲ್ಲಿ ನಮ್ಮ ಕೃಷಿ ...</p><p>ಆಫ್ಟರ್ ಆಲ್ ಈ ಹಕ್ಕಿಗಳ ಹಿಂದೆ ಬಿದ್ದಿದ್ದಕ್ಕೆ ಕೃಷಿಕಡೆ ಒಲವು ಮೂಡಿದ್ದು, ಈ ಹಕ್ಕಿಗಳಿಂದಲೇ ನಮ್ಮಲ್ಲಿ ಕೀಟಗಳ ಹತೋಟಿ !</p><p>ಗೂಡು ಕಟ್ಟಿ ಮರಿಗಳಿಗೆ ಗುಟುಕು ನೀಡುವ ಹಕ್ಕಿಗಳು ಶಾಖಾಹಾರಿಯಾಗಿದ್ದರೂ ಮರಿಗಳಿಗೆ ಹುಳು ಹುಪ್ಪಟೆಗಳನ್ನೇ ಗುಟುಕಾಗಿ ಕೊಡುತ್ತವೆ, ಕಾರಣ ಕೀಟಗಳಲ್ಲಿರುವ ಹೇರಳವಾಗಿ ದೊರೆಯುವ ಪ್ರೊಟೀನ್ - ಅಂದರೆ ಗಿಡಗಳನ್ನ ಭಾದಿಸುವ ಕೀಟಗಳ ಹೆಡೆಮುರಿ ಕಟ್ಟಿ ನಿಯಂತ್ರಣದಲ್ಲಿಡಲು ಈ ರೀತಿ ಗೂಡುಗಳು ಬೇಕು. ಗೂಡು ಕಟ್ಟಲು ಹಕ್ಕಿಗಳು ಗಿಡಗಳನ್ನ ಅವಲಂಭಿಸುತ್ತವೆ, ಗಿಡಮರಗಳು ಆಶ್ರಯನೀಡಿ ತಮ್ಮನ್ನ ಹೀರುವ ಕೀಟಗಳನ್ನ ಶಮನ ಮಾಡಿಕೊಳ್ಳುತ್ತವೆ ! ಪ್ರಕೃತಿಯಲ್ಲಿನ ಪರಸ್ಪರ ಅವಲಂಭನೆಗೆ ಇದೊಂದು ಉದಾಹರಣೆ....</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhc097gvtcdMCMbYRzpXta1jNgTqn_yya8SZ62QIEPNH7TRLD3fAPxzfAWRHvfyhergz_jVLOzYjR3J2z17mDW7s2V-QkDYWbo3t2Z0h4a0QdQjAmX1hRCkRVtj6xqygBjihhniY2j52tdX/s4000/20210531_071622.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="3000" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhc097gvtcdMCMbYRzpXta1jNgTqn_yya8SZ62QIEPNH7TRLD3fAPxzfAWRHvfyhergz_jVLOzYjR3J2z17mDW7s2V-QkDYWbo3t2Z0h4a0QdQjAmX1hRCkRVtj6xqygBjihhniY2j52tdX/s320/20210531_071622.jpg" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgehwxt5xsOxyL8CuAuyeEkpq9t2Bic8eOoXJLXbWYqwQP_05mLwSYkMmYv5mWN7zFGKcPgPBJzaCSLUEjZrUlboDpj52eBjja9wvjq691Z_5EqFuBfh_FuQK7kaZ5vF1Q_KNsXhlEY7Pk/s4000/20210531_071130.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="3000" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgehwxt5xsOxyL8CuAuyeEkpq9t2Bic8eOoXJLXbWYqwQP_05mLwSYkMmYv5mWN7zFGKcPgPBJzaCSLUEjZrUlboDpj52eBjja9wvjq691Z_5EqFuBfh_FuQK7kaZ5vF1Q_KNsXhlEY7Pk/s320/20210531_071130.jpg" /></a></div><br /><p><br /></p>Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-62922685319416836122017-11-24T07:19:00.001+05:302017-11-24T07:19:09.931+05:30ಕಾಜಾಣಕಂಡು ಹಿಂತಿರುಗುವಾಗ ಸಿಕ್ಕಿದ್ದು ಮಿಂಚುಳ್ಳಿ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
ಕಾಜಾಣಕಂಡು ಹಿಂತಿರುಗುವಾಗ ಸಿಕ್ಕಿದ್ದು ಮಿಂಚುಳ್ಳಿ, ಆ ಸಮಯದಲ್ಲಿ ಹಕ್ಕಿಯ ಮೊದಲ ಆಧ್ಯತೆ ಬೇಟೆಯಾಗಿತ್ತು, ಎರಡು ತನ್ನ ಸುರಕ್ಷತೆ ಹಾಗು ಮೂರನೆಯದು ತನ್ನ ಪ್ರಾಂತ್ಯದಲ್ಲಿ ಬೇರೆ ಮಿಂಚುಳ್ಳಿಬಾರದ ಹಾಗೆ ಎಚ್ಚರವಿರುವುದು!<br />
ಎರಡುಗಂಟೆಗಳಲ್ಲಿ ಕೇವಲ ಎರಡೇ ಜಿಗಿತ ಹಿಡಿದಿದ್ದು ಎರಡುಹುಳು ಮಾತ್ರ - ಶೆಖಡ ೧೦೦% ಯಶಸ್ವಿ ಪ್ರಯತ್ನ!<br />
ಕಲಿತದ್ದು? -<br />
೧. ಅಗಾಧವಾದ ತಾಳ್ಮೆ, ಏಕಾಗ್ರತೆ ಹಾಗು ತನ್ನಕೆಲಸದ ಮೇಲೆ ತೀವ್ರನಿಗ (ಫೊಕಸ್),<br />
೨. ಮಾತ್ತು ಪಟ್ಟುಹಿಡಿದು ಕೂತಲ್ಲೇ ಕುಳಿತು ತನ್ನ ಕಾರ್ಯಸಾಧನೆ (ಪರ್ಸಿಸ್ಟನ್ಸ್) - ಬೇಟೆಯಾಡುವುದಕ್ಕೆ ಎಷ್ಟು ಕೌಶಲ್ಯವಿರುತ್ತದೋ, ಬೇಟೆಗೆ ತಪ್ಪಿಸಿಕೊಳ್ಳಲ್ಲು ಅದಕ್ಕಿಂತ ಹೆಚ್ಚು ಮಾರ್ಗಗಳಿರುತ್ತದೆ - ಇವಕ್ಕೆ ಹೊಟ್ಟೆಪಾಡಾದರೆ ಅದಕ್ಕೆ ಸಾವು ಬದುಕಿನ ಪ್ರಶ್ನೆ.<br />
೨. ಪ್ರಕೃತಿಯಲ್ಲಿ ದುರ್ಬಲತೆಗೆ ಜಾಗವಿಲ್ಲ, ಅಲ್ಲಿ ನೂರಾರು ಹುಳುಗಳಿದ್ದು ಯಾವುದೋ ದುರ್ಬಲ ಹುಳ ಮಿಂಚುಳ್ಳಿಗೆ ಆಹಾರವಾಗಿ ನಶಿಸಿಹೋಗಿತ್ತು. ಮಿಂಚುಳ್ಳಿ ಪ್ರಭಲವಾಗಿದ್ದರಿಂದ ಅದರ ಪ್ರಾಂತ್ಯಪ್ರವೇಶಿಸಿದ ಇನ್ನೊಂದು ಮಿಂಚುಳ್ಳಿಯನ್ನು ಓಡಿಸುವಲ್ಲಿ ಯಶಸ್ವಿಯಾಗಿ ತನ್ನ ಜಾಗವನ್ನು ರಕ್ಷಿಸಿಕೊಂಡಿತು, ಇಲ್ಲವಾದಲ್ಲಿ ತನ್ನ ಜಾಗ ತನ್ನ ಜಿವನೋಪಾಯವನ್ನು ಇನ್ನೊಂದು ಹಕ್ಕಿ ಲಪಟಾಯಿಸಿಬಿಡುತ್ತಿತ್ತು!<br />
ಈ ನಿಯಮ ನಮಗೂ ಅನ್ವಯ, ಕಾರ್ಯಸಾಧನೆಗಾಗಿ ಅಗಾಧವಾದ ತಾಳ್ಮೆ, ಏಕಾಗ್ರತೆ ಹಾಗು ಹಿಡಿದ ಕೆಲಸ ಮುಗಿಸುವವರೆಗೂ ಏನೇ ಅಡೆತಡೆಗಳು ಬಂದರೂ ಮಧ್ಯೆ ಬಿಡದೆ ನಿರಂತರ ಪರಿಶ್ರಮ, ಎಲ್ಲದಕ್ಕಿಂತ ಹೆಚ್ಚು ಮಾನಸಿಕ ಪ್ರಾಭಲ್ಯತೆಯ ಅಗತ್ಯವಿದೆ!<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_PN8wvjTwoi5eyvaD-PBnAhiLGIKVqQEnDFMppE8DMRTtcT-MbOOzSpweoxqh6nALYTM8V8o5_jL2oWKTxUN4ITA7V8A5vx1DMTUVJyvCl4LacNuK6jLfhQZXS8MXr2h0nJMEUqTb8jLs/s1600/IMG_1299_FB.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1067" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_PN8wvjTwoi5eyvaD-PBnAhiLGIKVqQEnDFMppE8DMRTtcT-MbOOzSpweoxqh6nALYTM8V8o5_jL2oWKTxUN4ITA7V8A5vx1DMTUVJyvCl4LacNuK6jLfhQZXS8MXr2h0nJMEUqTb8jLs/s640/IMG_1299_FB.jpg" width="426" /></a></div>
<br /></div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-42352339018179210842017-11-20T21:34:00.002+05:302017-11-20T21:34:57.433+05:30ಕಾಜಾಣ, ಮಿಂಚಿಳ್ಳಿಯ ಹಿಂದೆ ಹೋದಾಗ ಕಂಡದ್ದು ಗೀಚಿದ್ದು<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
ಕಾಜಾಣ, ಮಿಂಚಿಳ್ಳಿಯ ಹಿಂದೆ ಹೋದಾಗ ಕಂಡದ್ದು ಗೀಚಿದ್ದು -<br />
ಬೆಳ್ಳಂಬೆಳಿಗ್ಗೆ ಎದ್ದದ್ದೆ ರೆಡಿಯಾಗಿ ಕಾಪಿಹೀರಿ ಹೊರಟದ್ದು ಸಮೀಪದಲ್ಲಿದ್ದ ರಾಗಿ ಹೊಲಕ್ಕೆ. ಕಾಜಾಣಗಳಗುಂಪೊಂದು ಕಂಬದ ಮುಳ್ಳುತಂತಿಯ ಮೇಲೆ ಕುಳಿತು ಬೇಟೆಗಾಗಿ ಹೊಂಚುಹಾಕುತ್ತಿತ್ತು. ಒಂದಂತೂ ಚಂಗನೆ ಹಾರಿ ಚಿಟ್ಟೆಯನ್ನು ಹಿಡಿದೇ ಬಿಟ್ಟಿತು. ಸ್ಚಲ್ಪ ದೂರದಲ್ಲಿ ಕೂತು ನುಂಗಿದ ನಂತರ ಗುಂಪಿನಬಳಿ ಬಂದದ್ದೆ ಕಿಚ ಪಿಚ ಕಿಚ ಪಿಚ ಗಲಾಟೆ, ಅಲ್ಲೆ ಅವುಗಳ ಮಧ್ಯೆಯೇ ಏನೋ ಕಿರಿ ಕಿರಿ, ವೈಮನಸ್ಸೆನೋ, ಒಂದರನೊಂದು ಬೈದಂತೆ, ಅಲ್ಲೆ ಏನೋ ಅದರಬಾಷೆಯಲ್ಲಿ ಸಾಕಷ್ಟು ವಾದವಿವಾದಗಳು, ಅದರ ಮಧ್ಯೆ ನನ್ನಿರುವಿಕೆಗೆ ಕ್ಯಾರೆ ಎನ್ನುವಷ್ಟು ಗಮನವೂ ಇಲ್ಲ (ಇಲ್ಲವಿದ್ದಲ್ಲಿ ಮನುಷ್ಯರನ್ನು ಕಂಡಂತೆ ತುಸು ದೂರ ಹಾರಿಹೋಗುವ ಹಕ್ಕಿ ಅದು). ನನಗಂತು ಅಲ್ಲೇನೋ ಅವುಗಳ ಮಧ್ಯೆ ಬಿನ್ನಾಭಿಪ್ರಾಯವಿದೆ ಅಷ್ಟೆಂಬುದು ಮಾತ್ರ ಅರ್ಥವಾಗುತ್ತಿದೆ ಹೊರತು ಅವು ಏನು ಮಾತಾಡುತ್ತಿವೆ ತಿಳಿಯುತ್ತಿಲ್ಲ, ತಿಳಿಯಲು ಆಸೆ, ಕಾತುರ ಆದರೆ ಅಸಹಾಯಕತೆ. ಸ್ವಲ್ಪಸಮಯದನಂತರ ಆಗುಂಪಿನಲ್ಲಿದ್ದ ಹಕ್ಕಿಗಳು ತಮ್ಮಪಾಡಿಗೆ ಏನೋ ಒಂದು ಒಪ್ಪಂದಮಾಡಿಕೊಂಡಹಾಗೆ ಸುಮ್ಮನಾಗಿ ವಿಭಾಗವಾಗಿ ಬೇರೆ ಬೇರೆ ಕಂಬಗಳ ಮೇಲೆ ಬೇಟೆಗಾಗಿ ಕುಳಿತು ಸುಮ್ಮನಾದವು. ಹಾಗೆ ಆಗುಂಪಿನಿಂದ ಹಾರಿದ ಒಂದು ಹಕ್ಕಿಯನ್ನು ಹಿಂಬಾಲಿಸ ಹೋದದ್ದೇ ಆ ಹೊಲಕ್ಕೆ ಅಂಟಿಕೊಂಡಿದ್ದ ಸರ್ವೇತೋಪಿನತ್ತ ! ಆ ಪ್ರದೇಶಕ್ಕೆ ಬೇರೆ ಯಾವ ಹಕ್ಕಿ ಹೋಗಬೇಕಾದರೂ ಎರಡೆರಡು ಗುಂಡಿಗೆಬೇಕು, ಕಾರಣ ಆಜಾಗ ಗಿಡುಗಗಳ ಅಡ್ಡೆ! ಹೆಚ್ಚುಕಡಿಮೆ ಯಾಮಾರಿದರೆ ಯಾವುದಾದರೊಂದರ ಬೆಳಗ್ಗಿನ ತಿಂಡಿಯಾಗಿಬೆಡಬೇಕಾಗುತ್ತದೆ! ಗಿಡುಗಗಳಿಗೇ ಚಳ್ಳೆಹಣ್ಣು ತಿನ್ನಿಸುವ ಕಾಗೆ, ಕಾಜಾಣಗಳಿಗೆ ಮಾತ್ರ ಈರೀತಿ ದುಸ್ಸಾಹಸ ಯೋಗ್ಯ.... ನಾಹೋದದ್ದೆ ಕೆಳಗೆ ಸಣ್ಣಕಂಬದ ಮೇಲೆ ಕಾಜಾಣ, ಮೇಲೆ ಮರದ ಟೊಂಗೆಯಲ್ಲಿ ಭಾರಿಗಾತ್ರದ ಚುಕ್ಕೆ ಗಿಡುಗ! ಆದಿನ ಸಾರ್ಥಕ.... ಸರಿ ಒಳ್ಳೆಯ ವೀಕ್ಷಣೆಯಾಯಿತೆಂದು ಹಿಂದಿರುಗಿಬರುವಾಗ ಕಂಡದ್ದೆ ಮಿಂಚುಳ್ಳಿ - ಅಲ್ಲಿಗೆ ತಕ್ಷಣ ನೆನಪಿಗೆ ಬಂದಿದ್ದು ಗೆಜ್ಜೆನಾದ ಸಿನೆಮಾದ ಅದ್ಭುತ ಹಾಡು -<br />
"ಮಳ್ಳಿ ಮಳ್ಳಿ ಮಿಂಚುಳ್ಳಿ<br />
ಜಾಣ ಜಾಣ ಕಾಜಾಣ<br />
ಪೂರ್ವ ಪೂರ ಕೆಂಪಾಯ್ತು<br />
ಗಾಳಿ ಗಂಧ ತಂಪಾಯ್ತು<br />
ದಿನವಿಡಿ ಇದೆತರಾ<br />
ಇದ್ದರೆಷ್ಟು ಚೆನ್ನ ಚೆನ್ನ<br />
ಏಳಿ ಏಳಿ ಎಲ್ಲ<br />
ಈ ಭೂಮಿಗಾಯ್ತು ಮೆಲ್ಲ<br />
ಆ ದಿನಾಕರನ ಉದಯ<br />
ದಿವಾಕರನ ಉದಯ" ...........<br />
<br />
ಅಲ್ಲೊಂದು ಎರಡು ಗಂಟೆ ಗೊತ್ತಿಲ್ಲದೆ ಕಳೆದುಹೋಯಿತು ಮಿಂಚುಳ್ಳಿಯ ಚಟುವಟಿಕೆ ನೋಡುತ್ತಾ...... ಮುಂದೆ ಮಿಂಚುಳ್ಳಿಯಿಂದ ಸ್ವಾರಸ್ಯ ಕಾದಿತ್ತು ... ಒಂದೆರಡು ದಿನದಲ್ಲಿ ಬರೆಯುವೆ.....<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnDx-ZH1Xj7dGwShirC8CKzw10i39z0D4Jx5D-ZUrih5gTluhR9VC3MipLFULrctZoUYu9Je4anDv74AP7wKOMaTp8JpZzZMU34kU7o-wbeOwD0bC4EReaoM_K9RHB1gtOYPbEeN69rzdY/s1600/IMG_1263.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1067" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnDx-ZH1Xj7dGwShirC8CKzw10i39z0D4Jx5D-ZUrih5gTluhR9VC3MipLFULrctZoUYu9Je4anDv74AP7wKOMaTp8JpZzZMU34kU7o-wbeOwD0bC4EReaoM_K9RHB1gtOYPbEeN69rzdY/s640/IMG_1263.JPG" width="426" /></a></div>
<br /></div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-7096431956786781242017-10-03T21:19:00.001+05:302017-10-03T21:19:02.619+05:30Bay Backed Shrike (ಕಡುಗಂದುಬೆನ್ನಿನ ಕಳಿಂಗ)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
ಸಾಮಾನ್ಯವಾಗಿ ಕಾಣಸಿಗುವ ಅಸಮಾನ್ಯ ಬೇಟೆಗಾರ ಹಕ್ಕಿ! <br />ಕಳಿಂಗಗಳು ಸಾಮಾನ್ಯ ತೆರೆದ ಪ್ರದೇಶ, ಹುಲ್ಲುಗಾವಲುಗಳ ಮುಳ್ಳಿನ ಗಿಡಗಳಮೇಲೆ ಕಾಣಿಸುತ್ತವೆ. ಕಾರಣ ಇದರ ಕಾಲಿನ ಪಂಜಗಳು ಅಷ್ಟಾಗಿ ತನ್ನ ಬೇಟೆಯನ್ನು ಕಾಲಿನಿಂದ ಹಿಡಿದು ಸಿಗಿಯುವಷ್ಟು ಶಕ್ತವಾಗಿರುವುದಿಲ್ಲ, ಈ ದುರ್ಬಲತೆಗೆ ಸೆಡ್ಡು ಹೊಡೆಯುವಂತೆ ಕಳಿಂಗಗಳು ತಾನು ಹಿಡಿದ ಬೇಟೆಯನ್ನು ಚೂಪಾದ ಮುಳ್ಳುಗಳಿಗೆ ತಿವಿದು ಸಿಕ್ಕಿಸಿ ನಂತರ ಕೊಕ್ಕಿನಿಂದ ಸಿಗಿದು ತಿನ್ನುತ್ತದೆ. ಈರೀತಿ ನಡವಳಿಕೆಯಿಂದ ಈ ಪಕ್ಷಿಗಳಿಗೆ ಬುಚ್ಚರ್ ಬಿರ್ಡ್ (Butcher Bird) ಅಂತಾನೂ ಕರೆಯುತ್ತಾರೆ. ಈ ವರ್ತನೆಯನ್ನು ಪುಸ್ತಕದಲ್ಲಿ ಓದಿದ್ದು, ಮೊನ್ನೆ ಇದರ ಚಿತ್ರ ತೆಗೆಯುವಾಗ ಗಮನಿಸಿದ್ದು ಒಳ್ಳೆ ಅನುಭವ!<br />ಇದರ ಗಾತ್ರ ಗುಬ್ಬಚ್ಚಿ ಅಥವ ಇನ್ನುಸಣ್ಣ ಗಾತ್ರವಷ್ಟೆ, ಕಣ್ಣುಗಳನ್ನು ನಮ್ಮ ಕಣ್ಣುಗಳಿಗೆ ಹೋಲಿಸಹೋದರೆ ಹಲವು ಪಟ್ಟು ಕಳಿಂಗದ ಕಣ್ಣುಗಳು ಸೂಕ್ಷ್ಮ ಮತ್ತು ಪ್ರಬಲ. ಆಕಾಶದಲ್ಲಿ ಯಾವುದಾದರೂ ಗಿಡುಗ ಇದ್ದಲ್ಲಿ ನಮ್ಮಕಡೆ ಸಾಮಾನ್ಯ ವೇಗದಲ್ಲಿ ಬರುತ್ತಿದ್ದಲ್ಲಿ ಕಳಿಂಗಗಳ ದೃಷ್ಠಿಗೆ ಎರಡು ಮೂರು ನಿಮಿಷಗಳ ಮುಂಚೆ ಕಾಣಿಸುವುದಂತೆ, ಕಂಡು ಚಡಪಡಿಸುತ್ತಾ ಗಿಡುಗ ಎಷ್ಟುವೇಗದಲ್ಲಿ ಎಷ್ಟು ಎತ್ತರದಲ್ಲಿ ಯಾವದಿಕ್ಕಿನಲ್ಲಿ ಹಾರಿಬರುತ್ತಿದೆಯೆಂದು ಸೂಚನೆ ನೀಡುತ್ತದಂತೆ! ಅದಾಗಿ ಎರಡು ಮೂರು ನಿಮಿಷಗಳ ನಂತರ ಅಲ್ಲಿದ್ದವರ ಕಣ್ಣಿಗೆ ಒಂದು ಸಣ್ಣ ಚುಕ್ಕೆಯಾಗಿ ಗಿಡುಗ ಕಾಣುವುದಂತೆ. ಇದನ್ನು ಪ್ರಮಾಣಿಸಿ "ಬರ್ಡ್ ಸೆನ್ಸ್" ಪುಸ್ತಕದಲ್ಲಿ ಪ್ರಕಟಿಸಲಾಗಿದೆ! ಈ ಸೂಕ್ಷ್ಮ ದೃಷ್ಠಿ ಬೇಟೆ ಪತ್ತೆಹಚ್ಚುವಲ್ಲಿ, ತನ್ನನ್ನು ತಾನು ಶತ್ರುಗಳಿಂದ ರಕ್ಷಿಸಿಕೊಳ್ಳುವಲ್ಲಿ ಉಪಯುಕ್ತವಲ್ಲವೆ?<div>
<br /></div>
<div>
<br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhg9inVlftq5z0KedVFDv6Ulov4F0oYD5lwKjAeizqELZpaG7XVrR3h-IU1KeljJchIjIAzY1t57HxzzXnkTquBFYkNyNv2lfpFVglKwoIb-a1hu6elU-9x0s5LTckTJOJhhxUvIoR-9__4/s1600/IMG_1203_FB.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1067" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhg9inVlftq5z0KedVFDv6Ulov4F0oYD5lwKjAeizqELZpaG7XVrR3h-IU1KeljJchIjIAzY1t57HxzzXnkTquBFYkNyNv2lfpFVglKwoIb-a1hu6elU-9x0s5LTckTJOJhhxUvIoR-9__4/s640/IMG_1203_FB.jpg" width="426" /></a></div>
<div>
<br /></div>
</div>
</div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-5851678209780340892017-09-21T20:13:00.001+05:302017-10-03T21:16:04.321+05:30Pied Crested Cuckoo or Jacobin's Cuckoo ಚಾತಕ ಪಕ್ಷಿ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
ಚಾತಕ ಪಕ್ಷಿ - Pied Crested Cuckoo or Jacobin's Cuckoo<br />
ಒಳ್ಳೆ ಚಾತಕ ಪಕ್ಷಿತರ ಕಾದು ಕುಳಿತೆ, ಕಾದದ್ದಾಯಿತು, ಕಾಯಬೇಕೆ ಇತರೆ ಮಾತು ಆಡು ಭಾಷೆಯಲ್ಲಿ ಬಹಳ ಪ್ರಸ್ತುತ. ಸಾಕಷ್ಟು ತಾಳ್ಮೆಯಿಂದ ಕಾಯಬೇಕಾದರೆ ಹಾಗೆ ಈ ಮಾತು ಬಂದುಬಿಡುತ್ತದೆ. ಇದಕ್ಕೆ ಕಾರಣ ನಮ್ಮ ಜನಪದದಲ್ಲಿ ಚಾತಕ ಪಕ್ಷಿ ಮಳೆ ನೀರಿಗಾಗಿ ಎಷ್ಟೆ ಬಾಯಾರಿಕೆಯಾದರೂ ಕಾದು ಕುಡಿಯುತ್ತದೆ ಎಂಬ ಉಲ್ಲೇಖವಿದೆ (ಇದನ್ನು ಪ್ರಮಾಣಿಸಲು ವಿಜ್ಞಾನದಲ್ಲಿ ದಾಖಲೆಗಳಿರುವುದಿಲ್ಲ). ಅದಿರಲಿ, ಭಾರತದ ಮುಂಗಾರು ಮಳೆಗೆ, ಅದರಲ್ಲೂ ದಕ್ಷಿಣಭಾರತದ ಮುಂಗಾರಿಗೂ ಈ ಚಾತಕ ಪಕ್ಷಿಗೂ ಅವಿನಾಭಾವ ಸಂಭಂದವಿದೆ. ಮುಂಗಾರಮೋಡ ಬರುವ ಸುಮಾರು ಒಂದುವಾರದ ಮುಂಚೆ ಹಠಾತ್ತನೆ ಹಲಾವಾರು ಸಂಖ್ಯೆಯಲ್ಲಿ ಅಲ್ಲಲ್ಲಿ ಕಾಣಿಸುವ ಈ ಹಕ್ಕಿ ಮುಂಚಿತವಾಗಿ ಮುಂಗಾರಿನ ಆಗಮನವನ್ನು ಸೂಚಿಸುತ್ತದೆ. ಆಫ್ರಿಕಾ ಖಂಡದಿಂದ ವಲಸೆ ಬರುವ ಚಾತಕ ಪಕ್ಷಿ ಮುಂಗಾರಿನ ಗಾಳೆಯಲ್ಲಿ ಅದೇ ದಿಕ್ಕಿನಲ್ಲಿ ಕ್ರಮಿಸಿ ದಕ್ಷಿಣ ಭಾರತಕ್ಕೆ ಬಂದಿಳಿಯುತ್ತದೆಂಬ ಸಿದ್ಧಾಂತವಿದೆ.<br />
ಹೊಸಕೋಟೆ ಕೆರೆಗೆ ಚಾತಕ ಪಕ್ಷಿಗೆ ಏನು ನಂಟು? ಮೇ ತಿಂಗಳ ಅಂತ್ಯ ಅಥವ ಜೂನ್ ಮೊದಲವಾರ ಹೊಸಕೋಟೆ ಕೆರೆಯಲ್ಲಿ ಇದ್ದಕ್ಕಿದ್ದಂತೆ ಕಾಣಿಸಿಬಿಡುತ್ತವೆ, ನವೆಂಬರ್ ದಿಸೆಂಬರ್ ನಲ್ಲಿ ವಾಪಸ್ಸಾಗುತ್ತದೆ. ವಲಸೆ ಹಕ್ಕಿಗಳಂತೆ ನಿವಾಸಿಗ ಹಕ್ಕಿಗಳನ್ನು ಕರ್ನಾಟಕದಲ್ಲಿ ಕಾಣಬಹುದು. ಕೋಗಿಲೆ ಜಾತಿಯ ಈ ಹಕ್ಕಿ ಪರರ ಗೂಡಿನಲ್ಲಿ ಮೊಟ್ಟೆಯಿಟ್ಟು ಪೇರಿ ಕಿತ್ತುತ್ತದೆ!<br />
ಚಾತಕ ಪಕ್ಷಿಯ ಉಲ್ಲೇಖದೊಂದಿಗೆ 2014ರಲ್ಲಿ ಪತ್ರಿಕಾ ಲೇಖವ ಮಾಡಿದ್ದೆವು, ಅದು "ದಿ ಹಿಂದೂ" ದಿನಪತ್ರಿಕೆಯಲ್ಲಿ ಪ್ರಕಟಗೊಂಡಿತ್ತು - ಅದರ ಲಿಂಕ್ ಕೆಳಗೆದೆ<br />
http://www.thehindu.com/features/metroplus/a-pied-cuckoo-flew-over-the-rest/article6376390.ece<br />
<img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTNWLITnEsnPao_JZZ1cdOn7dyRbTH6o5eByEvzBWBhL1_gJ-twkiK1AW5SoH2XmbAvRmODmQvrTj2zjk8cd69SFeENVJU2e-r0SzdYaijZCc4vWl8bVyVx6CH-KsWmC9jgz-ibkc6n_LL/s400/IMG_6530_Shooting+date+_+01.06.2014.JPG" /><br />
<br />
Pied Crested Cuckoo is known as harbinger of Monsoon as it makes sudden appearance in India a week prior to onset of Monsoon. It is believed that the bird migrates from Africa along with Southwest Monsoon Winds. Hoskote lake receives this bird during end may or early June. This bird is an indicator of monsoon arrival. According to Hindu mythology and poetry this bird waits for rains to quench its thirst, though there is no supporting scientific evidence. India has both resident and migratory species of Jacobin's cuckoo. Like other birds in cuckoo family this is also a brood parasite and lays eggs in some other birds nest!<br />
<br />
An article was made for a prominent "The Hindu" daily and was published in 2014. Link below!<br />
http://www.thehindu.com/features/metroplus/a-pied-cuckoo-flew-over-the-rest/article6376390.ece</div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-73240470376673640832017-08-04T18:22:00.001+05:302017-08-04T18:22:12.743+05:30Hoskote lake cleaning and sapling plantation Drive<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVC89J9AvgQ0d5G6JVAHCqcNzpA59uUa3Kky7qIR2CMCe-r5DUpx1rxPA86mGC4zT1mbxa7OAxXbh4AK9mz_oaGFOpQqpbNexCcmwdwZRIrb6tpZW3fQY2O2Tnc9HGbKbhFCPv1NXzf6-d/s1600/Poster-Final+with+kannada.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1558" data-original-width="1600" height="622" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVC89J9AvgQ0d5G6JVAHCqcNzpA59uUa3Kky7qIR2CMCe-r5DUpx1rxPA86mGC4zT1mbxa7OAxXbh4AK9mz_oaGFOpQqpbNexCcmwdwZRIrb6tpZW3fQY2O2Tnc9HGbKbhFCPv1NXzf6-d/s640/Poster-Final+with+kannada.jpg" width="640" /></a></div>
<br /></div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-85094788096910470592017-06-15T19:59:00.000+05:302017-06-16T09:04:25.405+05:30White throated kingfisher<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNJyzFbHIWD2tDBm3brfVN-e5OWLdIdMKz4CDbq2gZ1qFr_AflgMXivDZBn4IVkD6lWu9sH1uOw9ZVHo0A783X6DeKQphAzcRb_Kbx_n-Y6RUS_4cXMp4rqPIG3sGHs-xEzrQg9R3iVX0-/s1600/IMG_9373.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1067" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNJyzFbHIWD2tDBm3brfVN-e5OWLdIdMKz4CDbq2gZ1qFr_AflgMXivDZBn4IVkD6lWu9sH1uOw9ZVHo0A783X6DeKQphAzcRb_Kbx_n-Y6RUS_4cXMp4rqPIG3sGHs-xEzrQg9R3iVX0-/s640/IMG_9373.JPG" width="426" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">White Throated Kingfisher</td></tr>
</tbody></table>
<br /></div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-67304562187499742242017-06-15T19:58:00.000+05:302017-06-16T16:42:37.010+05:30<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
ನಮ್ಮ ಹೊಸಕೋಟೆ ಕೆರೆ, ಅಲ್ಲಿನ ಪ್ರಕೃತಿ, ಜೀವಿಗಳು ಅದಂತೂ ಕುತೂಹಲಗಳ ದೊಡ್ಡ ಭಂಡಾರವೇ ಸರಿ! ಸ್ವಲ್ಪ ಒಳಹೊಕ್ಕಿ ಅಧ್ಯಾಯನ ನಡೆಸಿದಾಗ ಸಿಕ್ಕಿದ್ದು 220ಕ್ಕೂ ಮೀರಿದ ಪಕ್ಷಿಪ್ರಭೇದದ ಸಾವಿರಾರು ಹಕ್ಕಿಗಳು, ಸುಮಾರು ಹತ್ತು ಜಾತಿಯ ಸಸ್ತನಿಗಳು, ಒಂದು ಇಪ್ಪತ್ತು ವಿಧವಾದ ಸರ್ಪಗಳು, ಹೆಚ್ಚು ಕಡಿಮೆ 17 ತರಹದ ಕಪ್ಪೆ, 90 ಬಗೆಯ ಸಾವಿರಾರು ಚಿಟ್ಟೆ, ಗಿಡಗಂಟೆಗಳು, ಅಸಂಖ್ಯಾತ ಕ್ರಿಮಿ ಕೀಟಗಳು.<br />
ಪಟ್ಟಣದ ಅರವತ್ತು ಸಾವಿರ ಜನಸಂಖ್ಯೆ ಹಾಗು ಸುತ್ತಲಿನ ಹಳ್ಳಿಗಳು, ಅದರ ಜೊತೆಗೆ ಕೆರೆಯ ಜೀವವೈವಿಧ್ಯತೆಯ ನೀರಿನ<br />
ಒಂದೇ ಆಸರೆ! ರಾಜ್ಯದ ದೊಡ್ಡ ಹತ್ತುಕೆರೆಗಳ ಪಟ್ಟಿಯಲ್ಲಿರುವ ಕೆರೆ. ಹೊಸಕೋಟೆ ನಾಗರಿಕರು ಹೆಮ್ಮೆಪಡುವ ವಿಷಯ.<br />
ನಮ್ಮ ಕೆರೆಯಲ್ಲಿ ಎಣಿಕೆಗೆ ಸಿಗದಷ್ಟು ಕುತೂಹಲ ಕೆರಳಿಸುವ ವಿಷಯಗಳಿವೆ! ಇಲ್ಲೊಂದು ಅದರ ಸಣ್ಣ ಝಲಕ್ಕಿದೆ, ಅದೇ ಪೆರಿಗ್ರೇನ್ ಫಾಲ್ಕಂನ್ peregrine falcon (ದೊಡ್ಡಚಾಣ) ಹಕ್ಕಿ ! ಪ್ರತೀ ಚಳಿಗಾಲದಂದು ಇಲ್ಲಿಗೆ ದೂರದ ದೇಶದಿಂದ ವಲಸೆಬಂದು ಕೆಲತಿಂಗಳಕಾಲ ವಾಸವಿದ್ದು ಮತ್ತೆ ಅದರ ದೇಶಕ್ಕೆ ವಾಪಸ್ಸು ತೆರಳುತ್ತದೆ.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIeIUR3qsNcnBME-wKqWA6R6NHNAGu5oYEd1OZemckCFRrYP6wKyQHBlOKv0ZoArpzOrlXtwV9M2T9UxZLWYutjbr026F2zhIsUZIU70ZP2YZ8kpDd4-A3mKfCTQqA3VpkQXez1dX4dbaY/s1600/IMG_7203_Post.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1068" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIeIUR3qsNcnBME-wKqWA6R6NHNAGu5oYEd1OZemckCFRrYP6wKyQHBlOKv0ZoArpzOrlXtwV9M2T9UxZLWYutjbr026F2zhIsUZIU70ZP2YZ8kpDd4-A3mKfCTQqA3VpkQXez1dX4dbaY/s640/IMG_7203_Post.jpg" width="426" /></a></div>
<br />
ಇದೊಂದು ಸಾಮಾನ್ಯ ಹಕ್ಕಿಯಲ್ಲ, ಕಾಣಸಿಗುವುದೇ ಕಷ್ಟ. ನಮ್ಮಲ್ಲಿಗೆ ಬರುವ ಚಳಿಗಾಲದ ವಲಸಿಗ ಅಥಿತಿ. ಇದರಲ್ಲೇನಿದೆ ಅಂಥ ವಿಷೇಶ ? ಮೈ ರೋಮಾಂಚನಮಾಡುವ ವಿಚಾರ ಇದೆ! ಇದೊಂದು ಪ್ರಾಣಿ ಪ್ರಪಂಚದ ಫೈಟರ್ ಜೆಟ್ (fighter jet) ಅಥವ ಎರ್ ಟು ಎರ್ ಕ್ಷಿಪಣಿಯೆಂದರೆ ತಪ್ಪಿಲ್ಲ. ದೊಡ್ಡ ಚಾಣ, ಪಕ್ಷಿ ಹಾಗು ಪ್ರಾಣಿ ಪ್ರಪಂಚದ ಅತ್ಯಂತ ವೇಗವಾಗಿ ಕ್ರಮಿಸಬಲ್ಲ ಜೀವಿ. ಹಾಗೆದ್ದರೆ ಇದರ ಗರಿಷ್ಟ ವೇಗ ಎಷ್ಟಂತೀರ? ಬರೊಬ್ಬರಿ 380 ಕಿಲೋಮೀಟರ್ ಗಂಟೆಗೆ ಹಾರಬಲ್ಲ ಸಾಮರ್ಥ್ಯ ದಾಖಲಾಗಿದೆ. ತನ್ನ ಬೇಟೆಯನ್ನು ಗಾಳಿಯಲ್ಲೇ ಆಕ್ರಮಣ ಮಾಡಿ (ಗಂಟೆಗೆ ಸುಮಾರು 320 ಕಿಲೋಮೀಟರ್ ವೇಗವಾಗಿ ಡೈವ್ ಹಾಕಿ ತನ್ನ ಬಲವಾದ ಕಾಲು ಮತ್ತು ಉಗುರು ಪಂಜದಿಂದ ಹೊಡೆದುರುಳಿಸಿ), ಬೇಟೆ ಕೆಳಗೆ ಬಿದ್ದನಂತರ ಸಿಗಿದು ತಿನ್ನುತ್ತದೆ.<br />
ಮತ್ತೊಂದು ಗಮನಿಸಬೇಕಾದ ವಿಶೇಷ ಇದೆ, ದೊಡ್ಡ ಚಾಣದ ಮೂಗು ! ಅಷ್ಟೊಂದು ವೇಗದಲ್ಲಿ ಹಾರಬೇಕಾದರೆ ಉಸಿರಾಟ? ನಾವು ಮೋಟಾರು ಬೈಕ್ನಲ್ಲಿ ಗಂಟೆಗೆ 80-90 ಕಿಲೋಮಿಟರ್ ವೇಗದಲ್ಲಿ ಹೋಗುವಾಗ ಉಸಿರಾಡಲು ಕಷ್ಟ ಅಲ್ವ? ತೀವ್ರವಾದ ವಾಯುವೇಗದಿಂದ ಉಸಿರಾಡಲು ತೊಂದರೆಯಾಗಿಬಿಡುತ್ತದೆ. ಚಾಣದ ಮೂಗಿನ ಮೂಳೆಗಳು ಶಂಕುವಿನಾಕಾರದ ರಚನೆ ನೀಡಿ ಗಾಳಿಯವೇಗವನ್ನು ತಗ್ಗಿಸಿ ಉಸಿರಾಡುವ ಹಾಗೆ ರೂಪುಗೊಂಡಿರುತ್ತದೆ.<br />
<br />
ದೊಡ್ಡ ಚಾಣಕ್ಕೂ, ಕೆಲವು ಸೂಪರ್ಸಾನಿಕ್ ಫೈಟರ್ ಜೆಟ್ಗೂ ( ಉದಾ: ಅಮೇರಿಕಾದ ಎಫ್ 22 ರಾಪ್ಟರ್) ನಿಕಟ ಸಂಭಂದ ಇದೆ, ಇಂಜಿನಿಯರ್ಗಳು ದೊಡ್ಡ ಚಾಣದ ಮೂಗಿನ ಅಧ್ಯಾಯನ ಮಾಡಿ, ಕೆಲವು ಪೈಟರ್ ಜೆಟ್ಗಳ ಎರ್ ಇನ್ಟೇಕ್ (air intake system) ವಿನ್ಯಾಸಮಾಡಿರುವುದುಂಟು. ಇಲ್ಲವಾದಲ್ಲಿ ಸೂಪರ್ಸಾನಿಕ್ ವೇಗದಲ್ಲಿ ಹಾರುವಾಗ ಅತಿಯಾದ ವಾಯುವೇಗದಿಂದ ಜೆಟ್ ಇಂಜಿನ್ ಛೊಕ್ ಆಗುವ ಸಮಸ್ಯೆ ಎದುರಾಗುತ್ತಿತ್ತು.<br />
<br />
ಈಗಲೂ ಚಾಣಗಳ ಮೇಲೆ ಸಂಶೋಧನೆಗಳು ನಡೆಯುತ್ತಿದೆ.</div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-40609543840415988172017-05-04T20:09:00.004+05:302017-06-16T16:43:59.361+05:30ಕೆರೆಯಲ್ಲಿನ ಜೀವಜಲ ಹಾಗು ಪ್ರಕೃತಿಯ ವಾಹನ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
ಇಲ್ಲೇ, ಮನೆಯಿಂದ ಸ್ವಲ್ಪ ದೂರದಲ್ಲಿ ಒಂದು ಕೆರೆಯಿದೆ. ಸಾಕಷ್ಟು ದೊಡ್ಡದು, ನೂರಾರು ಎಕರೆಯಲ್ಲಿ ನೀರು ನಿಲ್ಲುವ ಜಾಗ. ಒಮ್ಮೆ ತುಂಬಿತೆಂದರೆ ಸುತ್ತಲಿನ ಹಳ್ಳಿಗಳ ನೀರಿನ ಬವಣಿ ಸ್ವಲ್ಪ ಮಟ್ಟಿಗೆ ಕಡಿಮೆ ಮಾಡುವಂತಹ ಕೆರೆ. ಹತ್ತಿರದ ಸತ್ತ ಬೋರ್ವೆಲ್ಗಳಿಗೆ ಜೀವತುಂಬುವಷ್ಟು ತನ್ನೊಡಲಲ್ಲಿ ನೀರು ಹಿಡಿದಿಡುವ ಸಾಮರ್ಥ್ಯ. ಸುಮಾರು ಹತ್ತು ವರ್ಷಗಳಿಂದ ಬರದ ಭೀಕರತೆಗೆ ತತ್ತರಿಸಿ ಬಟಾ ಬಯಲಾಗಿ ಹೋಗಿತ್ತು. ದಿಕ್ಕು ಹಾಯಿಸಿದ ಕಡೆಯೆಲ್ಲಾ ಜಾಲಿ ಮರ, ಪಾರ್ಥೇನಿಯಂ, ಲ್ಯಾಂಟಾನ ಇತ್ಯಾದಿ ಕೆಲಸಕ್ಕೆ ಬಾರದ ಗಿಡಗಂಟೆಗಳಿಂದ ಹಾಳುಬಿದ್ದಿತ್ತು. ಜೊತೆಗೆ ಹತ್ತಿರದ ಬೆಂಗ್ಳೂರು, ರಾತ್ರೋರಾತ್ರಿ ಊರಕಸವೆಲ್ಲಾ ಕೆರೆಯಲ್ಲಿ! ದುರ್ನಾತ ಬೀರುವ ಪಕ್ಕದ ಊರಿನ ಚರಂಡಿ ನೀರು ಸೇರಿ ಬೀದಿ ನಾಯಿಗಳ ಸ್ವರ್ಗವಾಗಿಬಿಟ್ಟಿತ್ತು. ಇಷ್ಟೆಲ್ಲಾ ಕರ್ಮಕಾಂಡದ ನಡುವಲ್ಲೂ ಸುಮಾರಷ್ಟು ಹುಲ್ಲುಗಾವಲಿನಲ್ಲಿ ಸಿಗುವ ಜೀವವೈವೆಧ್ಯತೆ ತಮ್ಮನ್ನು ತಾವು ರಕ್ಷಿಸಿಕೊಂಡು ಪೋಶಿಸಿಕೊಂಡು ವಲಸಿಗ ಹಕ್ಕಿಗಳಿಗೂ ಜಾಗಕೊಟ್ಟು ತಾವು ಜೀವನ ನಡೆಸುತ್ತಿದ್ದವು. <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_ORWsEYS2C8NCyLCjJtoZCbH3a4CkNEmDNFnoDYavSTkj969tCGpwAVLxktbc9gR4Qy0zNi2_WW5Z3-kyBTi9tDq8_VTsCAWiiY9PLQRpUS6J8n0qoshcFEPU-0k7mJr0yunOirOgfwTr/s1600/IMG_6917_FB.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1067" data-original-width="1600" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_ORWsEYS2C8NCyLCjJtoZCbH3a4CkNEmDNFnoDYavSTkj969tCGpwAVLxktbc9gR4Qy0zNi2_WW5Z3-kyBTi9tDq8_VTsCAWiiY9PLQRpUS6J8n0qoshcFEPU-0k7mJr0yunOirOgfwTr/s640/IMG_6917_FB.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
ಕಳೆದ 2015ರ ಸೆಪ್ಟೆಂಬರ್, ಮದ್ರಾಸಿ ಚಂಡಮಾರುತದ ಕೃಪೆಯಿಂದ ಈ ಭಾಗದಲ್ಲಿ ಸಾಕಷ್ಟು ಮಳೆಯಾಗಿ ಕೋಡಿ ಹೋಗುವ ಮಟ್ಟಿಗಲ್ಲದಿದ್ದರೂ ಕೆರೆಯ ಬಹುಪಾಲು ಜಾಗ ನೀರಿನಿಂದ ಆವೃತವಾಯಿತು. ಮಳೆಯ ಮರುದಿನ ಕೆರೆಗೆ ಭೇಟಿ ನೀಡಿ ಸಂತಸ ಪಟ್ಟಿದ್ದುಂಟು (ಯಾರಿಗೆತಾನೆ ಖುಷಿಯಾಗಲ್ಲ, ಪಾಳುಬಿದ್ದ ಕೆರೆಗೆ ನೀರು ಬಂದರೆ?). ಆದಿನ ಚೊಚ್ಚಲ ಮಳೆ ನೀರು ಬಿಟ್ಟರೆ ಯಾವ ನೀರಿನ ಪಕ್ಷಿಯಾಗಲಿ, ನೀರಿನಲ್ಲಿ ವಾಸಿಸುವ ಕೀಟಗಳಾಗಲಿ, ಮೀನಾಗಲಿ ಅಥವ ಇನ್ಯಾವುದೇ ಪರಿಸರ ವ್ಯವಸ್ಥೆಯ ಕುರುಹು ಕೂಡ ಇರಲಿಲ್ಲ. ಹುಲ್ಲುಗಾವಲಿನ ಜೀವಿಗಳು ಬೆರೆಲ್ಲೋ ಹೋಗಿರಬಹುದು. ಒಂದೆರಡು ತಾಸು ಕೆರೆಯಂಗಳದಲ್ಲಿ ಕಾಲ ಕಳೆದು ಸೂರ್ಯಾಸ್ಥ ನೋಡಿ ಮನೆಯತ್ತ ಸಾಗಿದೆ. ಮಾರನೇ ದಿನದಿಂದ ಆಫೀಸು ಕೆಲಸ ಇತ್ಯಾದಿ ಬ್ಯುಸಿ ಜೀವನ.<br />
<br />
<div>
ಕಾಲಚಕ್ರ ಒಂದುವಾರದಷ್ಟು ಸರ್ರನೆ ತಿರುಗಿ ಮತ್ತೆ ಶನಿವಾರದ ಹತ್ತಿರ ಕರೆದುಕೊಂಡು ಬಂದೇ ಬಿಟ್ಟಿತು. ಕುತೂಹಲ, ಕೆರೆಗೆ ಇನ್ನಷ್ಟು ನೀರು ಬಂದಿರಬಹುದೇ? ಕೆರೆ ಕೋಡಿ ಬೆದ್ದಿರಬಹುದೇ? ಬೇರೇನು ಬೆಳವಣಿಗೆ ಹೀಗೆ ಮತ್ತೆ ಕೆರೆಯತ್ತ ಕರೆದುಕೊಂಡು ಹೋಗುವ ತನಕಾ ಬಿಡಲಿಲ್ಲ!<br />
<br />
ಕೆರೆ ಸಮೀಪಿಸುತ್ತಿದ್ದಂತೆ ಅಚ್ಚರಿಕಾದಿತ್ತು. ಅಲ್ಲಿ ಹಲವಾರು ಜಾತಿಯ ನೀರಿನ ಪಕ್ಷಿಗಳ (water fouls) ಹಿಂಡೇ ಇತ್ತು. ಸಿಕ್ಕಾಪಟ್ಟೆ ಚಟುವಟಿಕೆ, ಬೇಟೆ, ಜಗಳ, ಕೂಗುವಿಕೆ, ಕಲರವ ಹೀಗೆ. ನೀರು ನೋಡಿದರೆ ಅಲ್ಲಿ ಜಲಚರಗಳು ಲೆಕ್ಕಕ್ಕೆ ಮೀರಿದಷ್ಟು! ಮೀನುಗಳೂ ಕೂಡ ಬುಳುಕ್ ಬುಳುಕ್.... ಕೆಲವು ಹಾಗೇ ಹಕ್ಕಿಗಳ ಹೊಟ್ಟೆಸೇರುವುದುಂಟು. ಅಲ್ಲಿ ದೊಡ್ಡದೊಂದು ವ್ಯವಸ್ಥಿತ ಪರಿಸರವೇ (eco system) ಸೃಸ್ಟಿಯಾಗಿಬಿಟ್ಟಿತ್ತು - ಕೇವಲ ವಾರದಲ್ಲಿ !<br />
<br />
ಒಂದೇ ಯಕ್ಷಪ್ರಶ್ನೆ, ಹತ್ತು ಹಲವಾರು ವರ್ಷ ನೀರೇಕಾಣದೆ ಬಯಲಾಗಿದ್ದ ಕೆರೆಗೆ ಇಷ್ಟೊಂದು ಜೀವವೈವಿಧ್ಯತೆ ಹೇಗೆ? ಯಾರು ಇದನ್ನೆಲ್ಲಾ ತಂದು ಬಿಟ್ಟಿದ್ದು ? ಅದಕ್ಕೆ ಇರಬೇಕು ಹಿಂದಿನವರು ನೀರಿಗೆ ಜೀವಜಲವೆಂದೇ ಕರೆದರು....<br />
<br />
ಹರಿಯುವ ನೀರಿನ ಜೊತೆ ಕೆಲ ಜೀವಿಗಳೂ ಬರಬಹುದಲ್ಲದೆ, ಇತರೆ ಕಾರಣಗಳಂತೆ ಇಲ್ಲಿ ಹಕ್ಕಿಗಳ ಪಾತ್ರ ತುಂಬಾ. ನೀರಿನ ಪಕ್ಷಿಗಳಲ್ಲಿ ಅಲೆಮಾರಿಹಕ್ಕಿಗಳ (waders) ಸಂಖ್ಯೆ ಹೆಚ್ಚು; ಉದಾ: ಕೊಕ್ಕರೆಗಳು. ತಾವು ಆಹಾರ ಹುಡುಕುತ್ತ, ಹುಡುಕುತ್ತಾ ಹಳ್ಳಕೊಳ್ಳ, ನದಿ ನಾಲೆಗಳಿಂದ ಇನ್ನೊಂದು ನೀರಿನ ಜಾಗಕ್ಕೆ ವಲಸೆ (ಹತ್ತಾರು, ನೂರಾರು, ಸಾವಿರಾರು ಮೈಲು) ಹೋಗುತ್ತವೆ. ಹೀಗೆ ತುಂಬಿದ ಪರಿಸರದಿಂದ ಹಾರಿದರೆ ತನ್ನ ರೆಕ್ಕೆ, ಪುಕ್ಕ, ಕಾಲು, ಮೈಗೆ ಸಣ್ಣ ಸಣ್ಣ ಜಲಚರಗಳ ಮೊಟ್ಟೆ, ಮರಿಗಳನ್ನ ಅರಿವೆಲ್ಲದೆ ಅಂಟಿಸಿಕೊಂಡು ಹಾರಿ ಇನ್ನೊಂದೆಡೆ ಬಂದು ಬೆಡುತ್ತವೆ. ಈ ರೀತಿ ಪಸರಿಸಿದ ಮೊಟ್ಟೆ, ಜೀವಿಗಳು ಪೂರಕ ವಾತಾವರ್ಣದಲ್ಲಿ ಸಂತತಿ, ಗಣತಿ ಎಲ್ಲಾ ಅಭಿವೃದ್ದಿ ಪಡಿಸಿಕೊಂಡು ಒಂದು ಹೊಸ ಜೀವನವೇ ಹುಟ್ಟುವಂತಾಗುತ್ತದೆ, ದೊಡ್ಡ ಆಹಾರ ಸರಪಳಿಗಳನ್ನೇ ಹುಟ್ಟುಹಾಕುತ್ತದೆ. ಅದಕ್ಕೆ ಹಕ್ಕಿಗಳನ್ನು ಪರಿಸರದ ವಾಹನವೆಂದೇ ಕರೆಯುವುದು... ಸ್ವಲ್ಪ ಮೀನು, ಹುಳುಗಳನ್ನು ತಿಂದರೂ ಆ ಪ್ರಭೇದಗಳಿಗೆ ಮಾಡುವ ಸಹಾಯ, ಅದರ ಮುಂದೆ ಸಾಯಿಸಿ ತಿಂದದ್ದು ಪಾಪವೇನೂ ಅಲ್ಲ. </div>
</div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-51377906946285265092017-05-03T19:40:00.001+05:302017-05-03T20:28:24.886+05:30Flame throated bul bul<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
ಏಯ್ ಬುಲ್ ಬುಲ್ ಮಾತಾಡಕ್ಕಿಲ್ವಾ - ಒರ್ಲ್ದ್ ಫೇಮಸ್ ಡೈಲಾಗ್ ಯಾವ್ ಸಿನೆಮಾದ್ದು ಅಂತ ಹೇಳ್ಬೇಕಾ?<br /><br />ಹಾಗೆ ನಾವು ಏಯ್ ಬುಲ್ ಬುಲ್ ಕಾಣಕ್ಕಿಲ್ವಾ ಅಂತ ಸುಮಾರು ಕಾಡು ಸುತ್ತಿದ್ದು ಬುಲ್ ಬುಲ್ ಕಾಣಾಕ್ಕಿಲ್ಲಾ ಅಂದ್ರೆ ಕಾಣಾಕ್ಕಿಲ್ಲ ಅಂತ ಹಠಹಿಡಿದಂತೆ ಸಿಕ್ಕೇಇರಲಿಲ್ಲ. ಈ ಸಾರತಿ ನೀರು ಕುಡಿಯೋಕ್ಕೆ ಬಂದು ಈ ರೀತಿ ಸೆರೆ ಸಿಕ್ಕಿತು. ಫ್ಲೇಮ್ ಥ್ರೋಟೆಡ್ ಬುಲ್ ಬುಲ್ ಅಥವ ಕೆಂಪು ಕೊರಳಿನ ಪಿಕಳಾರ ಬುಲ್ ಬುಲ್ ಜಾತಿಯ ಹಕ್ಕಿ ಸಂತತಿ. ನಮ್ಮ ಕರ್ನಾಟಕದ ಕಾಡುಗಳಲ್ಲಿ ವಾಸ, ಕೀಟ ಹಣ್ಣುಗಳ ಸೇವನೆ ಇದರ ಆಹಾರ ಪದ್ಧತಿ. ಗೋವಾದ ರಾಜ್ಯ ಪಕ್ಷಿಕೂಡ ಹೌದು! ಕೊರಳ ಬಣ್ಣ ಬೆಂಕಿ - ಅದಕ್ಕೆ ಫ್ಲೇಮ್ ಹೆಸರು ಇರಬಹುದು - ಇಂತಹ ಹಕ್ಕಿ ಕಂಡಾಗ ನಮ್ಮಲ್ಲಿರುವ ಪಕ್ಷಿ ವೀಕ್ಷಣೆ ಹವ್ಯಾಸದ ಫ್ಲೇಮ್ಗೆ ಫ್ಯೂಲ್ ಹಾಕಿದಂತೆ ಪ್ರೇರಣೆ ಜಾಸ್ತಿ.. <br /><br />ಪಷ್ಚಿಮಘಟ್ಟದ ಖಗರತ್ನಗಳು ...<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibV4Qn_WRfGaoGUyebSk4g-OZ_OCubaMUdZHwK9FaopL4iynMBTUsO5jyGDzoFka5VyJFnBHYkMxlx-rRB0u7j-RGsxwHvzdpFW_xuzQGwOY694EMN5lv-mB4QVA29ym2pF2bKZ896jajX/s1600/IMG_9954_post.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibV4Qn_WRfGaoGUyebSk4g-OZ_OCubaMUdZHwK9FaopL4iynMBTUsO5jyGDzoFka5VyJFnBHYkMxlx-rRB0u7j-RGsxwHvzdpFW_xuzQGwOY694EMN5lv-mB4QVA29ym2pF2bKZ896jajX/s640/IMG_9954_post.jpg" width="426" /></a></div>
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;"><br /></span></div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-82595579460711131502017-05-01T18:40:00.004+05:302017-05-01T18:48:03.182+05:30Malabar Trogon<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Malabar Trogon (ಕಾಕರಣೆ)<br />
ಹಣ್ಣು, ಮರದ ಟೊಂಗೆಯ ಮೇಲೆ ಹಾರಾಡುವ ಕಾಡುಹಣ್ಣು. ತಕ್ಷಣ ನೋಡಿದರೆ ಹಾಗೆ, ಸ್ವಲ್ಪ ಗಮನಿಸಿದರೆ ಅಬ್ಬ ಮಲಬಾರ್ ಟ್ರೋಗಾನ್. ಜನ ದೇಶದ ಮೂಲೆಗಳಿಂದ ಸಾವಿರಾರು ಮೈಲು ಬಂದು ಈಹಕ್ಕಿ ಸಿಗದೆ ಬರಿಗೈಯಿಂದ ಹೋಗಿದ್ದುಂಟು. <br />
ನಾ ಪಶ್ಚಿಮಘಟ್ಟಕಾಡುಗಳಿಗೆ ಬೇಟಿ ನೀಡಿದಾಗಲೆಲ್ಲಾ ಐದರಲ್ಲಿ ಮೂರುಬಾರಿ ಸಿಕ್ಕಿದೆ. ಬೆಳಗಿನ ಆರು ಆರುವರೆ ಸುಮಾರಿಗೆ ಕ್ರಿಮಿಕೀಟಗಳ ಬೇಟೆಗೆಂದು ಹೊರಬರುವ ಇದು, ಅಲುಗಾಡದೆ ಮರದ ಕೊಂಬೆಮೇಲೆ ಕೂತಿರುತ್ತದೆ. ಕೆಂಪು ಕಲ್ಲಂಗಡಿ ಹಣ್ಣಿನ ಒಳಬಣ್ಣ ಗಂಡುಪಕ್ಷಿಯ ಮುಂಬಾಗ, ಹಿಂಬಾಗ ಕಿತ್ತಲೆ :) ಜೊತೆಗೆ ಬಿಳಿ ನೆಕ್ಲೇಸ್ ಬೇರೆ... ಸಾಕು, ಈ ಬಾರಿಯ ಪ್ರವಾಸಕ್ಕೆ ಇದೊಂದು ಸಾಕು. ಆದರೂ ಇನ್ನು ಸುಮಾರು ಬಣ್ಣ ಬಣ್ಣದ ಬೇರೆಜಾತಿಯ ಹಕ್ಕಿಗಳೂ ಸಿಕ್ಕಿವೆ - ಒಂದೊಂದರಂತೆ ಪ್ರೋಸಸ್ ಮಾಡಿ ಪೋಸ್ಟ್ ಮಾಡಲಿಕ್ಕೆ ಸಾಕಷ್ಟು ಸಮಯ ಬೇಕು - ಮುಂಬರುವ ದಿನಗಳಲ್ಲಿ ಆಯ್ದ ಫೋಟೊ ಹಾಕುವೆ. ಧನ್ಯವಾದಗಳು.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfxh7aozx8mamViPr2Ml4Fu1wjBy040xFKuC09Tky-K8zuwvKBStDKfRTk0DQ6NQAG_Y1EQLALVyvSAo2xiSQtSlbtXuFItA9XM92pFBowjBe423rP6NsWHu7DtTbJ6Hbuia6WJthYdr0T/s1600/IMG_9978_FB.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfxh7aozx8mamViPr2Ml4Fu1wjBy040xFKuC09Tky-K8zuwvKBStDKfRTk0DQ6NQAG_Y1EQLALVyvSAo2xiSQtSlbtXuFItA9XM92pFBowjBe423rP6NsWHu7DtTbJ6Hbuia6WJthYdr0T/s640/IMG_9978_FB.jpg" width="426" /></a></div>
<br /></div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-3498081572530480852017-04-11T13:49:00.001+05:302017-04-11T14:33:05.753+05:30Insights on preparation for PMP exam and passing in first attempt.<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="margin: 0cm; text-align: left;">
<div style="margin: 0cm;">
<b><span lang="EN-IN" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;">Introduction -<o:p></o:p></span></b></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span lang="EN-IN" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;">PMP® - Project Management Professional a certification by Project Management Institute (PMI), USA is well acknowledged among project management professionals and across industrial arrays. The exam was conducted based on the knowledge available in PMBOK® (Project Management Body of Knowledge) 5<sup>th</sup> edition, all questions were objective type and logical.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span lang="EN-IN" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;">Preparing for PMP® exams is challenge and beautiful experience after several years of away from academics. It will take you to your good old memories of university day’s exam preparation circus. A glimpse of your college day will come back – fun is it not?<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<b><span lang="EN-IN" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;">Efforts and Experience -<o:p></o:p></span></b></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span lang="EN-IN" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;">Clearing exams is no cake walk. One should have bare minimum experience as defined in eligibility criteria as per PMI to appear for exam. At least to understand the concepts, Processes related to Project Management aspirant have worked in Project environment. If there is no Project management experience, reading PMBOK guide will be like reading in alien language. <o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span lang="EN-IN" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;">Though you have ample experience in Project Management, there should always be efforts made for understanding PMBOK and clearing exams. No guess works would help to pass the exams apart from core study coupled with PM experience in real word projects.<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span lang="EN-IN" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;">Exam will ascertain your understanding of Project Management from the root to tip. Test will be for 4 hours (240 Mins) and 200 questions of each carrying one mark. Sitting in exam hall for 4 hours is itself a big deal answering mostly twisted situational question, may even feel bugged, annoyed in the hall. The computer will throw question after question where you have to really bat those curve balls, bouncers, Yorkers, googlies well to get certified as PMP®. This is where the mock tests and exercise questions helps you to practice sitting continuously for four hours without talking or doing nothing but attending the questions and to get the grip on pattern to answer questions. You may google for vast information available about the exams, eligibility, process, application, contact classes etc.,<o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<b><span lang="EN-IN" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;">Inception -<o:p></o:p></span></b></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span lang="EN-IN" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;">Soon after completion of my MBA, Project Management in 2014 from distance education I had paused the idea of getting a PMP® certification for 2 years. Athmaram Pervody (Who is also an MBA project management), one of my colleagues/ friends in the office was making some research about PMP® and got to speak about ideas and inception came in a tea break. Soon we decided to proceed with enrolling as PMI member without second thought and delays! Remember delays will exponentially delay the process of obtaining certificate. <o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span lang="EN-IN" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;">We had booked a slot for 35 hours mandatory contact classes for preparation from PMI Bangalore chapter and completed within 15 days of decision to appear for exams. <o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<b><span lang="EN-IN" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;">Student Vs Professional -<o:p></o:p></span></b></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span lang="EN-IN" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;">Clear Goal was to pass the exams in a very first attempt. <o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span lang="EN-IN" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;">The PMP® exam preparation should be inline for a professional appearing for exam and not as a student preparing for university exams – You must get a grip of applying concepts and logic mostly to a given situation – Memorizing will not help apart from few formulae and PMI specific words – not even ITTO’s needs to be memorized, it all can be tackled by logic, unless the concepts are clear. <o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<b><span lang="EN-IN" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;">Some tips -<o:p></o:p></span></b></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span lang="EN-IN" style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Let us come back to our insight and plans to tackle the exam. In the time we had between enrollment and the classes, we did some research from internet on experiences published by others and made a brief plan and timelines. Below are few snippets based on our experience of clearing PMP®.</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: 10pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm;">
<span lang="EN-IN" style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0cm 18pt;">
</div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0cm 18pt;">
<div style="margin: 0cm 0cm 0cm 18pt;">
</div>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Do not drag study plans beyond 4 Months to 6 months maximum. Above that there is a risk of losing interest due to other priorities. PMP® preparation would totally occupy the balance few hours of personnel time left after office hours. Hence cannot be prolonged to infinity.</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Take it as a short burst running rather than a marathon, gather 4 months’ time (1-2 hours daily and 4-5 hours during weekends/ holidays) dedicated for PMP® exam preparation – in total around 150-200hr of preparation is required depending on experience and grasping power.</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Do not leave in the middle or give a break – not even for a day or two, you lose momentum and tend to forget the concepts. Preparation to be continues.</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Read as many pages as possible which is comfortable (say 20 pages), and also do not dry read anything- always move to further pages/ concept unless you have understood the previous one. Don’t stress yourself while reading.</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Do not skip concepts as all are integrated and inter-linked, flow should be maintained as per PMBOK index.</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Prepare a bar chart/ tracking sheet with start and end dates, we had made one.</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">It took almost 2 months to completely read a well-known exam preparation study material and 1.5 Months for PMBOK.</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Do not attempt to solve questions vaguely without at least reading the concepts once – this may corrupt the thinking process and related PMI-isms.</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Minimum two full stretch mock tests (preferably on the same time of the day you may likely appear to exams) are required.</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Analyse what went wrong and what went right after mock test evaluation – this gives insights of where do you stand with respect to your preparations methods and knowledge (target is to consistently score 80% and above).</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Take small tests of 20-30 questions regularly once you have understood the PM concepts, may be while you are reading your books for a second pass. Solve about 1200 or more credible questions before appearing to exams.</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Between pages, may be at the end on the study hour or before taking a nap, try solve 10-20 questions, it will be fun and like playing a game – actually a benefit. A reputed mobile app or an online question bank may help to serve this purpose.</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">If you can find a like minded individual for combined study it would benefit as we did.</span></li>
</ul>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><b><br /></b></span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><b><br /></b></span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><b><span lang="EN-IN">About exams –</span></b></span></span><br />
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Keep calm, do not get worked out – book exams slots as you are confident enough (after consistently getting about 80-85% in all mock tests, exercise questions).</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Days before exam have to be free from tensions, any stress would impair thinking, logical ability and you are likely to hit wrong answers in the exam.</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Stay fit and healthy.</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Be early to exams, no chaos.</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Carry all relevant documents. Carry Small snacks with high instant energy (hunger can ruin possibility of hitting right answers – your brain requires adequate supply of glucose to be functioning efficiently)</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Snacks may be consumed during breaks (breaks are at your own expense of the running clock)</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Beware of nature calls, before entering the exam flush out the bladder. Any urgency during exams can get as many as 10 questions wrong … 😉 Sounds weird right? </span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Plan for 1-2 quick breaks depending on the time availability. If you feel irritated or stressed, just take a break or deep breath (help pumping good amount oxygen to brain to get focus back) and restart attending questions – do not attempt questions under stress and tensions.</span></li>
</ul>
<ul>
<li><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Take less time for confident questions, save time for complex questions and problems - some may require as long as 4 minutes to solve and some require 10 secs.</span></li>
</ul>
</div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0cm 18pt;">
</div>
<div style="margin: 0cm;">
<span lang="EN-IN" style="font-size: 10pt;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
</div>
<div style="margin: 0cm;">
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span lang="EN-IN"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">Hope this would help, for any comments or questions please write to</span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><o:p></o:p></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span lang="EN-IN"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><a href="mailto:swaroopbharadwaj@gmail.com"><span lang="EN-IN">swaroopbharadwaj@gmail.com</span></a><span class="MsoHyperlink"><span lang="EN-IN"><o:p></o:p></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span class="MsoHyperlink"><span lang="EN-IN">athmaram80@yahoo.com</span></span><span lang="EN-IN" style="font-size: x-small;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span lang="EN-IN"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;">Address: <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;"><a href="https://www.linkedin.com/in/swaroop-bharadwaj-pmp%C2%AE-134aa735/"><span lang="EN-IN">https://www.linkedin.com/in/swaroop-bharadwaj-pmp%C2%AE-134aa735/</span></a><span lang="EN-IN"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;"><a href="https://www.facebook.com/swaroop.bharadwaj.39"><span lang="EN-IN">https://www.facebook.com/swaroop.bharadwaj.39</span></a><span lang="EN-IN"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;"><a href="http://swaroopbharadwaj.blogspot.in/"><span lang="EN-IN">http://swaroopbharadwaj.blogspot.in</span></a><span lang="EN-IN"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span lang="EN-IN" style="line-height: 18.4px;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;">Disclaimer - The entire review write-up here is purely my personnel opinion and the way I followed to clear PMP® exam, the actual individual experiences may differ and are subjective to the abilities from person to person. Since it is personnel insights and experience, for any undesirables as the outcome of any decisions based on this review, misinterpretations, any wrong information written here, author can no way be held responsible for the same. However, at most care has been taken while writing insights with good intentions.</span></span></div>
</div>
</div>
</div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-78542079792993699352016-08-29T18:53:00.000+05:302016-08-29T18:53:22.822+05:30Red munia<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
ನಮ್ಮ ಬೆಂಗ್ಳೂರು ಮತ್ತೆ ಸುತ್ತಮುತ್ತ ಕೆರೆಗಳಲ್ಲಿ ಕೆಲವು ಸಾವಿರಾರು ಮುದ್ದು ಮರಿಗಳು ಬರುತ್ವೆ.... ಅವೇ ರಾಟವಾಳಗಳು....ಅದರಲ್ಲು ಅಪ್ಪಟ ಬಂಗಾರಿಅಂದ್ರೆ ಕೆಂಪು.... ಸದಾಕಾಲ ಗುಂಪು, ಹುಲ್ಲು ಜೊಂಡುಗಳ ನಡುವೆಯೇ. ನೋಡಬೇಕೆಂದರೆ ಹಾರುವಾಗ ನೋಡು... ಫೋಟೋತೆಗೀತೀನಿ ಬಾ, ಗಂಟೆಗಟ್ಟಲೆ ಕೂತಲ್ಲೆ ಕೂತು ಕಾಯುತ್ತೇನೆಯೆಂದರೆ ಒಲ್ಲೆ. ಅಬ್ಬ ಎಂಥಾ ಕೆಂಪು ಜೊತೆಗೆ ಬಿಳಿಚುಕ್ಕೆ ಬೇರೆ ಯಾರೋಬಿಡಿಸಿದಂತೆ. ಗಾತ್ರ ಮಾತ್ರ ಹೆಬ್ಬೆರಳಿಗಿಂತ ಸ್ವಲ್ಪ ದೊಡ್ಡ... ತೀರಸೂಕ್ಷ್ಮ ಸ್ವಲ್ಪ ಸುಳಿವಾದರೆ ಒಟ್ಟೊಟ್ಟಿಗೆ ಪುರ್.... ತಿನ್ನಲು ಹುಲ್ಲು ಇತ್ಯಾದಿ ಬೀಜಗಳು, ಬೀಜ ಪ್ರಸರಣದಲ್ಲಿ ಪ್ರಮುಖಪಾತ್ರ....ಈ ನೆತ್ತರುಕುಡಿದ ಕೆಂಪು ಸಂತಾನೋತ್ಪತ್ತಿ ಕಾಲದಲ್ಲಿ ಮಾತ್ರ.. "ಕೆಂಪಾದವೋ ಎಲ್ಲ ಕೆಂಪಾದವೋ, ರೆಕ್ಕೆಪುಕ್ಕಗಳೆಲ್ಲಾ ಕೆಂಪಾದವೋ ಈ ಎಲ್ಲಿಂದಲೋ ಬಂದವರಿಗೆ....<br /><br />ನಾಲ್ಕು ವರ್ಷ ಕಾಯಬೇಕಾಯಿತು ಈ ಫೋಟೊತೆಗೆಯಲು..<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGxcFwBP_FiwHPjz9RsCw4nVVOiAMRI_MXUNMWewhgDWNI6rOUe6ksKKkZh2EgbrGyOHC1aueS8hzsMi2DA50SkH-939hXNtnPCmqsZ7jZXTyalsnycgwxHDXQk6geYBiCaBm1Fm3VU9Rq/s1600/IMG_1524.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGxcFwBP_FiwHPjz9RsCw4nVVOiAMRI_MXUNMWewhgDWNI6rOUe6ksKKkZh2EgbrGyOHC1aueS8hzsMi2DA50SkH-939hXNtnPCmqsZ7jZXTyalsnycgwxHDXQk6geYBiCaBm1Fm3VU9Rq/s640/IMG_1524.JPG" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
</div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-59750569106897465252016-08-23T21:13:00.001+05:302016-08-23T21:13:07.763+05:30Garganey<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
ಭಾರತದ ಪಕ್ಷಿ ವೀಕ್ಷಕರಲ್ಲಿ ಚಳಿಗಾಲ ಬಂತೆಂದರೆ ಏನೋಒಂದು ರೀತಿಯ ಕಾತುರ - ಈಬಾರಿಯೇನು ಹೊಸ ಪಕ್ಷಿ ನೋಡಬಹುದು, ಯಾವ ಜಕ್ಪಾಟ್ ಲಾಟರಿ, ಹೇಗೆ ವಿಂಟರ್ ಬರ್ಡಿಂಗ್ ಪ್ಲ್ಯಾನ್ಮಾಡೋದು, ಟಾರ್ಗೆಟ್ ಸ್ಪೀಷೀಸ್ ಯಾವುದು, ಯಾವ ಪಕ್ಷಿ ಬರಬಹುದು ಅಥವ ಪ್ರತೀಬಾರಿ ಬರಬೇಕಾದ ಖಗರತ್ನಗಳು ಈಬಾರಿ ಕಂಡಿಲ್ಲಾಂದ್ರೆ ಏನೋ ಕಳೆದುಕೊಂಡಂತೆ ಆತಂಕ, ಬಾರದಿದ್ದಕ್ಕೆ ಕಾರಣ ಹುಡುಕೊ ಪ್ರಯತ್ನ, ಚರ್ಚೆ.... ಇತ್ಯಾದಿ...<br /><br />ಬಿಳಿಹುಬ್ಬಿನ ಬಾತುಗಳು (Garganey), ಚಲಕು ಬಾತುಗಳು (Northern shovelar) ಸಾವಿರಾರು ಸಂಖ್ಯೆಯಲ್ಲಿ ಬೆಂಗಳೂರಿನ ಕೆರೆಗಳಲ್ಲಿ ಕಾಣುತ್ತಿದ್ದು ಒಂದೆರಡದು ವರ್ಷಗಳಿಂದ ಹಠಾತ್ತನೆ ಕಡಿಮೆಯಾಗಿ ಚರ್ಚೆಯ ಅಧಿಕೇಂದ್ರವಾಗಿಬಿಟ್ಟಿತ್ತು.... ವಲಸಿಗ ಹಕ್ಕಿಗಳು ಬಂದಿಲ್ಲವೆಂದರೆ ಕೆಲವು ಗಂಭೀರ ಕಾರಣಗಳಿರಬಹುದು - ಹವಮಾನ ವೈಪರಿತ್ಯ, ಮಾಲಿನ್ಯದಿಂದ ಹಿಡಿದು ಕಗ್ಗಂಟಾಗಿರುವ ಹವಾಮಾನ ಬದಲಾವಣೆ, ವಾತಾವರ್ಣದ ತಾಪಮಾನ ಏರಿಕೆಯಂತಹ ಕಾರಣಗಳಿರಬಹುದು.... ಹಕ್ಕಿ ವಲಸೆಯ ಉನ್ನತ ಅಧ್ಯಯನದಿಂದ ಪ್ರಕೃತಿಯಲ್ಲಿನ ಬದಲಾವಣೆಗಳ ಸೂಚನೆಯಜಾಡುಗಳನ್ನು ಹಿಡಿಯಬಹುದು...<br /><br />ಬಿಳಿಹುಬ್ಬಿನ ಬಾತುಗಳು (Garganey), ಚಲಕು ಬಾತುಗಳು (Northern shovelar) ಒಟ್ಟೊಟ್ಟಿಗೆ ಸಾವಿರಾರು ಮೈಲು ದೂರದ ದೇಶಗಳಿಂದ ಖಂಡಾಂತರ ವಲಸೆ ಬರುವುದು... ಸಾವಿರಾರು ಸಂಖ್ಯೆಯಾಲ್ಲಿ ಬೆರೆತು ತಮ್ಮ ವಲಸೆ ಆರಂಭಿಸುವ ಈ ಸ್ನೇಹಜೀವಿಗಳು ನಮ್ಮವರು ತಮ್ಮವರು ಭೇಧಭಾವ ಪಕ್ಕಕ್ಕಿಟ್ಟು ಆಪ್ರದೇಶದ ನಿವಾಸಿಗ ಹಕ್ಕಿಗಳೊಡನೆ ಬೆರೆತು ಮತ್ತೆ ತಮ್ಮ ದೇಶಗಳಿಗೆ ಮರಳುತ್ತವೆ... ಹೀಗೆ ಬಹುಸಂಖ್ಯೆಯಲ್ಲಿ ವಲಸೆ ಆರಂಭಿಸುವಮುನ್ನ ಕಳೆದವರ್ಷ ಎಲೆಮಲ್ಲಪ್ಪಶೆಟ್ಟಿಕೆರೆಯಲ್ಲಿ ಸೆರೆಸಿಕ್ಕಿದ್ದು........<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipFDusYZtoNip1-SYwc-riZ6D63x1KRuykRjxXnRXd6Oz8T8N-eJzCVKtcDXT2rZ9YBvq0teCTWP3Bn7fxdUHYzYWnXwoQdu25MhAGRMWaO5gyrdDIUnBPVRYGnhyGdESA4qQiwbZbbUDW/s1600/IMG_7891_PP.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipFDusYZtoNip1-SYwc-riZ6D63x1KRuykRjxXnRXd6Oz8T8N-eJzCVKtcDXT2rZ9YBvq0teCTWP3Bn7fxdUHYzYWnXwoQdu25MhAGRMWaO5gyrdDIUnBPVRYGnhyGdESA4qQiwbZbbUDW/s640/IMG_7891_PP.jpg" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
</div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-52598576660949807552016-08-08T20:20:00.001+05:302016-08-08T20:21:12.883+05:30Red Rumped Swallow<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Nature's Mosquito Control - Swallows are acrobat specialist....<br /><br />Birds needs lot of energy for their survival and almost 90% of what they eat will get efficiently converted into energy for them to fly and be so active all day.... Swallows can be seen in open fields with small to large water bodies - they almost eat flying insects equivalent to their body weight per day....<div>
<br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRrmlxhQAzL-BQtJZcYq8R7qmQdKf-WSpw6WrByyrjfH_FLeWEJslJjMKeWZqsk0gbEpR6JWxeeogOUURDqW_O2l6n-eUILtW84POXlqOgkXKEHcCp8i6Vfhv_h2Q0V5BulNFKfnkZ6cVR/s1600/IMG_0974_pp.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRrmlxhQAzL-BQtJZcYq8R7qmQdKf-WSpw6WrByyrjfH_FLeWEJslJjMKeWZqsk0gbEpR6JWxeeogOUURDqW_O2l6n-eUILtW84POXlqOgkXKEHcCp8i6Vfhv_h2Q0V5BulNFKfnkZ6cVR/s640/IMG_0974_pp.jpg" width="640" /></a></div>
<span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px; line-height: 18px;"><br /></span></div>
</div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-53552843483579514192016-06-27T19:37:00.004+05:302016-06-27T19:38:23.189+05:30White eyed Buzzard<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
Birds are the symbol of freedom... Unleash the bird in you<br />
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgo5YcZ1Nc0CscpkA1MdayDvQzvB1vdCBazpFXYPhTeZQ5Q7C56pmjDXbQYbcRLoVzvWCYDftljskEDC9h7ur2zDS5l3oApNTwGQMNeMM5ES0gJXFTUZ1eXGWvTTkPYHCt0t3ItXEPhKoXb/s1600/IMG_0636_PP.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgo5YcZ1Nc0CscpkA1MdayDvQzvB1vdCBazpFXYPhTeZQ5Q7C56pmjDXbQYbcRLoVzvWCYDftljskEDC9h7ur2zDS5l3oApNTwGQMNeMM5ES0gJXFTUZ1eXGWvTTkPYHCt0t3ItXEPhKoXb/s640/IMG_0636_PP.jpg" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
</div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-45699166916055718212016-06-24T20:18:00.001+05:302016-06-24T20:18:03.279+05:30Jungle Myna<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAcTOca5FijAvXdTjpoVZ0JaKUJsLCSNWXe9ci-0xt_YkKTKA9t9WdYzJItHaASKHC-htQeBGVwjN2g3xFLF9AAiZ9Z6k9vWGJ7DZDVbI-5zpU9U4JKW6AxAYAgmpupgmMkam0my4ev55A/s1600/IMG_0458.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAcTOca5FijAvXdTjpoVZ0JaKUJsLCSNWXe9ci-0xt_YkKTKA9t9WdYzJItHaASKHC-htQeBGVwjN2g3xFLF9AAiZ9Z6k9vWGJ7DZDVbI-5zpU9U4JKW6AxAYAgmpupgmMkam0my4ev55A/s640/IMG_0458.JPG" width="640" /></a></div>
<br /></div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-67655858090267658002016-06-01T18:51:00.002+05:302016-06-13T19:44:20.373+05:30Baya weaver (ಗೀಜಗ)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
ಗುಬ್ಬಿ ಗಾತ್ರದ ಗೀಜಗ ಪಕ್ಷಿ ಪ್ರಪಂಚದ ಪ್ರಮುಖ ವಾಸ್ತುಶಿಲ್ಪಿಗಳಲ್ಲೊಂದು. ಗಿಜಗ ಕಟ್ಟಿದ ಗೂಡನ್ನು ಬಹುಶಃ ಎಲ್ಲರು ಕಂಡಿರಬಹುದು. ಕೆರೆ, ನಾಲೆ, ನದಿ ತೀರದಲ್ಲಿ ಗೂಡುಗಳನ್ನು ಕಟ್ಟುವುದುಂಟು.<br />
<br />
ಮನುಷ್ಯ ಗೀಜಗ ಪಕ್ಷಿ ಗೂಡು ನೇಯುವ ಪರಿ ನೋಡಿ ತಾನು ಬಟ್ಟೆ ನೇಯುವ ಕಲೆಯನ್ನು ಕಲಿತಿರಬಹುದೆಂದು ಎಲ್ಲೋ ಓದಿದ ನೆನಪು. ಸುಮಾರು ಕಷ್ಟಪಟ್ಟು ಹುಲ್ಲನ್ನು ಆಯ್ದುತಂದು ತಾಗೂಡುಕಟ್ಟಿದ ಗಂಡು ಗೀಜಗ, ಹೆಣ್ಣುಪಕ್ಷಿಯನ್ನು ಕರೆದು ತೋರಿಸುತ್ತದೆ. ಆ ತಪಾಸಣೆಯ ನಂತರ ಹೆಣ್ಣು ಗೀಜಗಕ್ಕೆ ಗೂಡು ಒಪ್ಪಿಗೆಯಾದಲ್ಲಿ ಮುಂದೆ ಮೊಟ್ಟೆ ಮರಿ ಮಾತು.<br />
<br />
ಇನ್ನೊಂದು ವಿಷೇಷ ಇದೆ - ಬುದ್ದಿವಂತ ಗೀಜಗ, ಗೂಡಿನ ಮರಿಗೆ ಹಾಗು ಗೂಡನ್ನು ರಾತ್ರಿ ಸಮಯ ಬೆಳಕಿನಿಂದ ಬೆಳಗುವುದಕ್ಕೆ ಮಿಂಚುಹುಳುವನ್ನು ಹಿಡಿದು ತನ್ನ ಗೂಡಿನಲ್ಲಿ ಬಂಧಿಸುವುದುಂಟಂತೆ ! ಪಕ್ಷಿಗಳು ಎಂದಿಗೂ ವಿಸ್ಮಯ....<br />
<div>
<br />
<div>
Baya weaver, the sparrow sized bird is one of the chief architect of avian kingdom. We all might have seen the nests built be these birds. Usually they build nests adjacent to banks of river, canals and rivers.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Probably the man would have picked up the skill of weaving of cloths by looking at the way these birds construct the nest by weaving the carefully picked up nesting material - usually grass blades. Once the nest weaving is done by male bird, it offers inspection to the female weaver bird ! Once the female is satisfied with the nest quality then only breeding otherwise no..</div>
<div>
<br /></div>
<div>
One more thing - Bayaweaver would catch fireflies and held them captive in their nests for lighting up the nest during night...! How beautiful and intelligent is these birds ?<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixpYE6dubYQeFVY0h0OZXkkajfLhyphenhyphenac27660yCoRcR-iAIGlpdsqP_TZg9-XCxT8z8onZ6LE4maSQW5morsBMsjsfCtg5kyn3P7k_ZgkSrAdCuw4eqxDs-bCajuKHz6y64rlZz2mLOssSt/s1600/IMG_0438_PP.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="424" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixpYE6dubYQeFVY0h0OZXkkajfLhyphenhyphenac27660yCoRcR-iAIGlpdsqP_TZg9-XCxT8z8onZ6LE4maSQW5morsBMsjsfCtg5kyn3P7k_ZgkSrAdCuw4eqxDs-bCajuKHz6y64rlZz2mLOssSt/s640/IMG_0438_PP.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj11Trc_bozsFOZ4dRjY8KrN5APEfBEgjXqoysCGOvckoZzItwod4WvIEpL42gmIRMCjRYHg_IJbNZBsZcepCZkAh9yhgzdnZEvYN6m3UEuSh_M9lXXkk6Jd_8FXfu2BbhJzZtAZoJvwOdG/s1600/IMG_0301.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj11Trc_bozsFOZ4dRjY8KrN5APEfBEgjXqoysCGOvckoZzItwod4WvIEpL42gmIRMCjRYHg_IJbNZBsZcepCZkAh9yhgzdnZEvYN6m3UEuSh_M9lXXkk6Jd_8FXfu2BbhJzZtAZoJvwOdG/s640/IMG_0301.JPG" width="426" /></a></div>
<br /></div>
</div>
</div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-8033726812098784362016-05-18T19:10:00.000+05:302016-05-18T19:10:04.770+05:30Pacific Golden Plover<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span class="text_exposed_show" style="display: inline;">Meet the "Pacific Golden Plover" - One More Long distance Intercontinental Migratory bird, these are small birds with Austonishing flying ability - The GPS transmitter tagged bird reaveled that it has travelled for whopping 30,000 km a migration season with extraoridinary endurance to flight - Among the non-stop flight crossing entire pacific ocean amounts to 8800 km in 8 days without landing anywhere - Birds are Amazing, please provide human safe envirnoment for such a great travelling friends....<br />Other records for non stop flight is on "bar tailed godwit" an whopping 11026 km in 9 days non stop on pacific ocean - from Alaska to Newzealand<br /><br />Data source - <br /><a href="https://cosmosmagazine.com/life-sciences/epic-journeys-plover" rel="nofollow nofollow" style="background-color: white; color: #365899; cursor: pointer; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 18px; text-decoration: none;" target="_blank">https://<wbr></wbr><span class="word_break" style="display: inline-block;"></span>cosmosmagazine.com/<wbr></wbr><span class="word_break" style="display: inline-block;"></span>life-sciences/<wbr></wbr><span class="word_break" style="display: inline-block;"></span>epic-journeys-plover</a></span><div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdjjdZ2WFHqPZh7iTe-W9NcAZHobHazwFnv43-gElM3FCDviPMUFt_rLAqYrqvxIGtDzdulCejI4bVKWLSXit-MQLfCJsSY9eybG1uym9qUeywvkgbj7zxzmk9wB2HRWJ8Zfyih3M_4TYb/s1600/IMG_8792_PP.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="358" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdjjdZ2WFHqPZh7iTe-W9NcAZHobHazwFnv43-gElM3FCDviPMUFt_rLAqYrqvxIGtDzdulCejI4bVKWLSXit-MQLfCJsSY9eybG1uym9qUeywvkgbj7zxzmk9wB2HRWJ8Zfyih3M_4TYb/s640/IMG_8792_PP.jpg" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
</div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-24614464961016321362016-05-08T17:35:00.001+05:302016-05-08T17:57:11.234+05:30Indian Jackal<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
ಎಲ್ಲಿ ಯಾವಾಗ ಏನು ನೋಡಲು ಫೋಟೊ ತೆಗೆಯಲು ಸಿಕ್ಕತ್ತೋ ? ಹಾಗೆ ಒಂದು ಹೊಸ ಜಾಗಕ್ಕೆ ಹೋದಾಗ ಗುಳ್ಳೆನರಿ ದರುಶನ! ತುಂಬಾ ಬುದ್ದಿವಂತ ಹಾಗು ಭಯಸ್ತ ಪ್ರಾಣಿ, ನೋಡಲು ಬೆಳಗ್ಗಿನ ಜಾವ ಸೂರ್ಯಹುಟ್ಟುವ ಸಮಯದಲ್ಲಿ (ಅಥವ ಮೊದಲು) ಸಿಗುವ ಸಾಧ್ಯತೆ ಮಾತ್ರ...<br />
<br />
ಫೋಟೊ ತೆಗೆದ ಹಿಂದಿನ ರಾತ್ರಿ ಭರ್ಜರಿ ಮಳೆ ಬಿದ್ದಿತ್ತು, ತಂಪಾದ ವಾತಾವರ್ಣ. ಬೆಳಿಗ್ಗೆ ಕ್ಯಾಮೆರಾದೊಂದಿಗೆ ಹೊಸ ಜಾಗ ಹುಡುಕಿ (habitat explore) ಹೋಗಿದ್ದು. ಕಾಗೆಗಳ ಹಿಂಡೊಂದು ಕರ್ಕಶವಾಗಿ ಕೂಗುತ್ತಿದ್ದವು (ಕಾಗೆಗಳು ಬೇರೆ ಹಿಂಸ್ರಪಕ್ಷಿ, ಅಥವ ಪ್ರಾಣಿಗಳ ಇರುವಿಕೆಯನ್ನುಸಹಿಸುವುದಿಲ್ಲ, ಅದು ನಮಗೆ ಬಲವಾದ ಸೂಚನೆ), ಒಂದು ಕ್ಷಣ ಏನೋ ನಾಯಿರೂಪದ್ದು ಓಡಿಬಂದಂತೆ! ಆಕಡೆ ತಿರುಗಿದರೆ ಅದು ಗುಳ್ಳೆನರಿ! ಕಾಗೆಗಳು ಅದನ್ನ ಅಟ್ಟಾಡಿಸುತ್ತಿತ್ತು. ನನ್ನಕಡೆ ಸಣ್ಣನೋಟ ಹಾಯಿಸಿ ಪೊದೆಯೊಳಗೆ ಮರೆಯಾಗಿ ಹೋಯಿತು...<br />
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhI2VESv-zE0rklS2fH_HGEyDLLAC-z_QYmjRAkgmpRHS1QzvBMWMO1Jpx_TQ5mrrEyTsh4N8nHfEJ8xbHxWA5AgMKEluUhwcEOnEEK-A_OMX-5yU5LvFhgLh4SMUAM7QFC7db8ECbcw8dJ/s1600/IMG_0119_pp.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhI2VESv-zE0rklS2fH_HGEyDLLAC-z_QYmjRAkgmpRHS1QzvBMWMO1Jpx_TQ5mrrEyTsh4N8nHfEJ8xbHxWA5AgMKEluUhwcEOnEEK-A_OMX-5yU5LvFhgLh4SMUAM7QFC7db8ECbcw8dJ/s640/IMG_0119_pp.jpg" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
</div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-71339566758916442352016-04-11T20:17:00.002+05:302016-05-12T19:46:23.717+05:30Brahmini Kite subadult (ಗರುಡ)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
ಪುರಾತನ ಕಾಲದಿಂದಲೂ ನಮ್ಮ ಧರ್ಮಗಳಲ್ಲಿ, ಪ್ರಾಣಿಪಕ್ಷಿಗಳಿಕೆ ವಿಷೇಶ ಸ್ಥಾನವಿದೆ. ಸಾಮಾನ್ಯ ಯಾವುದಾದರೂ ದೇವಾನುದೆವತೆಗಳ ವಾಹನವಾಗಿಯೋ ಅಥವ ಇನ್ನಿತರ ದೇವರುಗಳ ಸಹಾಯಕ ಕಾರ್ಯಗಳಲ್ಲಿನ ಉಲ್ಲೆಖಗಳಿವೆ. ಗರುಡವನ್ನು ಕೂಡ ಮಹಾವಿಷ್ಣುವಿನ ವಾಹನವಾಗಿ ಪ್ರತಿಬಿಂಬಿಸಲಾಗಿದೆ. ಬಹುಶಃ ಪ್ರಾಣಿಪಕ್ಷಿಗಳಿಗೆ ಸಲ್ಲಬೇಕಾದ ಗೌರವ, ಭದ್ರತೆ, ಮತ್ತು ಅವುಗಳ ಮಹತ್ವವನ್ನರಿತ ನಮ್ಮ ಪೂರ್ವಿಕರು ಅವುಗಳ ಸಂತತಿಯ ಉಳಿವಿಗಾಗಿ ಹಾಗೆ ಬಿಂಬಿಸಿರಬಹುದು... ಹಾವನ್ನು ದೇವರೆಂದಿಲ್ಲದಿದ್ದರೆ ಸಿಕ್ಕ ಸಿಕ್ಕ ಕಡೆ ಹೊಡೆದು ಅದರ ಸಂತತಿಗೇ ಕಂಟಕ ಬರುತ್ತಿತ್ತೊ ಏನೋ? ಈಗಲೂ ನಾಗರಹಾವನ್ನು ದೇವರೆಂದು ಭಯದಿಂದ ಬಿಟ್ಟುಬಿಡುವುದನ್ನು ನಾವು ನೋಡಿರಬಹುದು. ಮನುಷ್ಯ ದೇವರಿಗೆ ಬಿಟ್ಟರೆ ಇನ್ಯಾರಿಗೆ ಹೆದರುತ್ತಾನೆ? ಕೊನೇ ಪಕ್ಷ ದೇವರ ಭಯದಿಂದಾದರು ಅವುಗಳನ್ನು ತಮ್ಮ ಪಾಡಿಗೆ ಬಿಟ್ಟರೆ ಸಾಕುಯೆನ್ನುವ ಉದ್ದೇಶವಿರಬಹುದು ಅಲ್ವ? ನನ್ನ ಅಭಿಪ್ರಾಯ, ನೀವೂ ಒಮ್ಮೆ ಯೋಚಿಸಿ... ಕಾಗೆಯಿಂದ ಹಿಡಿದು ಗೂಬೆ, ನವಿಲು ಇತ್ಯಾದಿ ಪಕ್ಷಿಗಳು, ಹುಲಿ ಸಿಂಹ ಆನೆ ಕೋಣ ಇತ್ಯಾದಿಗಳು ಯಾವುದಾದರೂ ದೇವರ ವಾಹನ ಅಲ್ಲವಾ?<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgg_ITQCJmWInvJJtLzn7L2FtCqZDWQnk1POwcKt_FXLklbECkuuoGUTSQGQjSQjZZ3AFl9hq_vDlJXRR0ruqYzFedhDqCFbXA0NF97QmHW6dFifR9BzlSlf1l4vhCRhk5uYk1sSbRCvqWU/s1600/IMG_9106_PP.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgg_ITQCJmWInvJJtLzn7L2FtCqZDWQnk1POwcKt_FXLklbECkuuoGUTSQGQjSQjZZ3AFl9hq_vDlJXRR0ruqYzFedhDqCFbXA0NF97QmHW6dFifR9BzlSlf1l4vhCRhk5uYk1sSbRCvqWU/s640/IMG_9106_PP.jpg" width="426" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidoEehh_Ufe6UXHEwBREEWMzIIF9cP6mAPYfpBNsOPXp1T-cFRXNIlJJ3yfpRfleJRDIkc6weSVdlOzBXfdwcOupmIi2hIJrZr61ccmIoDxg8msxwA8PHC6tygkpTUmvwiSZmF8IFVJMKx/s1600/IMG_9087_FB.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidoEehh_Ufe6UXHEwBREEWMzIIF9cP6mAPYfpBNsOPXp1T-cFRXNIlJJ3yfpRfleJRDIkc6weSVdlOzBXfdwcOupmIi2hIJrZr61ccmIoDxg8msxwA8PHC6tygkpTUmvwiSZmF8IFVJMKx/s640/IMG_9087_FB.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div>
<br /></div>
</div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-7461885917583554652016-04-03T19:50:00.003+05:302016-04-03T19:50:52.200+05:30Short toed snake eagle, Mar 2016<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
ಸರ್ಪಗಳ ಪಾಲಿಗೆ ಸಿಂಹ ಸ್ವಪ್ನ! ಪನ್ನಾಗರಿಗೆ ಸಾಮಾನ್ಯ ತಿನ್ನಲು ಹಾವುಗಳೇ ಬೇಕು. ಅದು ಎಂಥಾ ವಿಷಸರ್ಪವಾದರೂ ಸರಿ. ನಾಗರಹಾವು, ಮಂಡಲದಂತಹ ದೊಡ್ಡ ವಿಷಪೂರಿತ ಹಾವುಗಳನ್ನೇ ಬಿಡದೆ ಸೆಣಸಾಡಿ ನುಂಗಿಬಿಡುತ್ತದೆ. ಹಾಗಂತ ಹಾವುಸಾಮಾನ್ಯ ಅಲ್ಲ, ಹಕ್ಕಿಗಳ ಗೂಡಿಗೆ ಲಗ್ಗೆಯಿಟ್ಟು ಮೊಟ್ಟೆಗಳನ್ನೆಲಾ ತಿಂದು ತೇಗುತ್ತದೆ. ಪ್ರಕೃತಿಯಲ್ಲಿ ಹಾವುಗಳಿಗೆ ಹಕ್ಕಿಗಳು ವೈರಿ, ಹಕ್ಕಿಗಳಿಗೆ ಹಾವುಗಳು ವೈರಿ. ಯಾಮಾರಿದರೆ ಒಂದನ್ನು ಒಂದು ಮುಗಿಸಿಯೇ ಬೆಡುತ್ತದೆ<span style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 18px;">.</span><br />
<span style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 18px;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMrH481EZm809MccpkrOAk9HZ3MpDAP2CqwjWdr_M6ZTYRsLawCpd7u0hAjMW3QO2wVZpY6k0rBXqeNMCLBjMPEfqnjImSb1f-9boQdO4rEi1soTYaAxBGCFhOWERSVZzWTmadiXvnAB_z/s1600/IMG_9066_PP.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMrH481EZm809MccpkrOAk9HZ3MpDAP2CqwjWdr_M6ZTYRsLawCpd7u0hAjMW3QO2wVZpY6k0rBXqeNMCLBjMPEfqnjImSb1f-9boQdO4rEi1soTYaAxBGCFhOWERSVZzWTmadiXvnAB_z/s640/IMG_9066_PP.jpg" width="640" /></a></div>
<span style="background-color: white; color: #141823; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 18px;"><br /></span></div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5595794747826011977.post-27306756655553248292016-03-22T19:07:00.001+05:302016-03-22T19:07:55.398+05:30Montagu's Harrier Female (ಪಟ್ಟಿ ರೆಕ್ಕೆಯ ಸೆಳೆವ)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
ಒಮ್ಮೊಂಮ್ಮೆ ಕಂಡೂಕೇಳರಿಯದ ಜಾಗಗಳನ್ನು ಹುಡುಕಿ, ಜಾಗದ ರೀತಿ ನೋಡಿ ಇಂಥದ್ದೊಂದು ಹಕ್ಕಿ ಇಲ್ಲಿ ಇರಬಹುದು ಎಂಬ ಊಹೆ (prediction) ಮಾಡಿ ಸಿಕ್ಕಾಗ ? <br /><br />ಈ ಸೆಳೆವ ಕೂಡ ಹದ್ದು-ಗಿಡುಗ ಜಾತಿಯ ಬೇಟೆಗಾರ ಪಕ್ಷಿ, ಬಹುದೂರ ವಲಸೆ ಬಂದು ನಮ್ಮಲ್ಲಿ ಚಳಿಗಾಲ ಮುಗಿಸಿ ಹೋಗುತ್ತದೆ. ಸಾಮಾನ್ಯ ಯುರೋಪ್ ಹಾಗು ಪಶ್ಚಿಮ ಏಶಿಯಾದಿಂದ ಭಾರತದಕಡೆ ವಲಸೆ ಬರುವುದು.<br /><br />ಇದರ ನೋಟ ನೋಡಿ! ಭಯಂಕರ !!<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjl3ZFBkCRTdVl8zN_lh3dCXXcBpSmGBQRndR4U0DPjbq2-n013qk2cgRduG9vW2btyTcu-YXFhLb5eQA3Wmtbp9KYBnBSPLYbRGc6zH8RufnnNCYvdRu8eTvBIoiXbiFus-m3AX_XPElyz/s1600/IMG_8350+pp.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjl3ZFBkCRTdVl8zN_lh3dCXXcBpSmGBQRndR4U0DPjbq2-n013qk2cgRduG9vW2btyTcu-YXFhLb5eQA3Wmtbp9KYBnBSPLYbRGc6zH8RufnnNCYvdRu8eTvBIoiXbiFus-m3AX_XPElyz/s640/IMG_8350+pp.jpg" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
</div>
Swaroop Bharadwajhttp://www.blogger.com/profile/13749517309749654798noreply@blogger.com0